Egyelőre nem lesz több történelemóra

Szeptembertől csak a szlovák tanítási nyelvű alapiskolákban emelkedik a történelemórák száma, a magyar alapiskolák egy év haladékot kaptak. A magyar szakemberek ez alatt az idő alatt azt szeretnék elérni, hogy módosuljon a magyar iskolák kerettanterve. Eddig azonban egyetlen egyeztetésre sem került sor.  Februárban még úgy tűnt, hogy az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) és a történelem tantárgybizottság meg tud állapodni abban, hogy az alapiskolák felső tagozatán minden évfolyamban egységesen heti 2-2 órában tanítsák a történelmet. Jelenleg csak az utolsó, a 9. évfolyamban oktatják heti két órában. Akkor az ŠPÚ azt tervezte, hogy a tanagyag és az állami oktatási program módosítása nélkül, didaktikai és módszertani segédanyagokkal könnyítené a pedagógusok munkáját. „A tantárgybizottság egyetértett abban, hogy ez a lépés elengedhetetlen, ha korrekt történelmi tudatot akarunk kialakítani a serdülő fiataloknál“ - indokolta a tervet februárban Ľudovit Hajduk, az ŠPÚ igazgatója.  Májusban viszont az oktatási minisztérium úgy határozott, hogy csak egy, a 9. évfolyamban lesz plusz egy történelemóra a szabadon felhasználható órák kárára. Vagyis szeptembertől az 5., 6., 7. és a 8. évfolyamokban továbbra is heti egy-egy órában, a 9. évfolyamban pedig heti három órában oktatják a történelmet. Az intézkedés szeptembertől csak a szlovák tanítási nyelvű iskolákra vonatkozik, a magyar iskolák egyéves haladékot kaptak. Az ŠPÚ tantárgybizottsága hétfőn tanácskozott, Takács Róbert, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola pedagógusa lapunknak elmondta, hogy a minisztérium egyedül döntött az óraszám emeléséről, a tantárgybizottságot mellőzte.  „A tagok közös állásfoglalást adnak ki, melynek szövegezése még folyamatban van“ – mondta Takács Róbert. Elmondta, hogy a szlovák kollégák pozitívan értékelik a plusz egy órát, de – a magyar kollégákhoz hasonlóan – ők is kifogásolják, hogy a lépést módszertani szempontból nem gondolták át. „A szisztematikus módosítás mellett érveltek. A diákoknak négy éven keresztül heti egy, aztán hirtelen heti három órában oktatják a történelmet, így nem lehet megfelelően megalapozni a tudásukat. A többi évfolyamban is óraemelést javasolnak“ – mondta Takács Róbert.  A tavaszi minisztériumi egyeztetések azzal zárultak, hogy a magyar iskolákra vonatkozó egyéves halasztás alatt magyar szakemberek bevonásával igyekeznek megoldást találni arra, hogyan emelkedhetne a történelemórák száma a magyar iskolákban. A szakcsoportba jelölt szakemberek lapunknak megerősítették, hogy eddig egyetlen egyeztetésre sem került sor. Takács Róbert elmondta, hogy a minisztérium mellőzte a bizottságot az óraszámok emelésekor. A tagok ezért közös nyilatkozatot készítenek elő. „Javasoltam, hogy a nyilatkozatba kerüljön bele, hogy a magyar iskolákban külön kerettantervre van szükség, melynek nem volt pozitív fogadtatása. Kollégámmal, Horváth Péterrel nem fogjuk aláírni a nyilatkozatot, ha ez kimarad belőle“ –mondta Takács Róbert. Hozzátette, a tanácskozáson a magyar történelemkönyvek fontosságát és a tananyag módosításának kérdését is felvetették. „Igyekeztünk közelebb hozni számukra a magyar iskolák álláspontját, de érezni lehetett, hogy az Állami Pedagógiai Intézetben nagyon nagy befolyása van a szlovák nemzeti érzelmű személyeknek, szervezeteknek. Azzal érveltek, hogy egységesnek kell maradnunk ebben a kérdésben, és nem lehet a kisebbségekre más mércét szabni“ – mondta a szenci alapiskola pedagógusa.  A magyar iskolák egyéves haladékot kaptak, jövő szeptemberig kell megoldást találni az óraszám emelésére. A 9. évfolyamában ugyanis egyetlen szabadon felhasználható óra van, ha ennek kárára emelnék a történelemórák számát, akkor az iskoláknak egyáltalán nem maradna mozgásterük saját profiljuk kialakítására. A problémát az ŠPÚ, az SZMPSZ, a Történelemtanárok Társulása és az Iskolaigazgatók Országos Társulása által jelölt szakemberekből álló munkacsoportnak kellene megoldania, ahogyan a magyar iskolákra vonatkozó kerettanterv kialakításán is ők dolgoznának. Az általunk megszólított tagok megerősítették, hogy a munkacsoport még tavasszal megalakult, de azóta semmi sem történt, egyetlen egyeztetésre sem került sor. Az oktatási tárca egyelőre nem válaszolt a témával kapcsolatos kérdéseinkre. Egyelőre kérdés tehát, lesz-e politikai akarat arra, hogy végre a magyar iskolák igényeit figyelembe véve dolgozzák ki a magyar iskolák történelemóráinak kerettantervét, melyben a tananyag tematikai összeállításakor a magyar történelem is megfelelő mértékben kapna helyet, sőt, erre a magyar történelemkönyvek is reflektálnának. Szakemberek szerint e két alapvető módosítás nélkül nem beszélhetünk előrelépésről a történelemoktatás terén.  Angyal Péter, a nemesócsai Móra Ferenc Alapiskola történelemtanára szerint az oktatási minisztérium gyakorlatilag elismerte, hogy hiba volt kettőről egyre csökkenteni az órák számát. „Az eredeti állapot visszaállítását viszont nem merte meglépni, így hoztak egy salamoni döntést“ - mondta Angyal Péter, aki szerint a tárca logikátlanul járt el. „Ötödiktől nyolcadik osztályig elég gyorsan átfutni az eseményeket, kilencedikben pedig tessék elmélyülni. A gyerekeket folyamatosan készítjük arra, hogy a dolgok mögé lássanak, hogy milyen okok vezettek az egyes eseményekhez stb. Heti egy órában ez lehetetlen“ – zárta Angyal Péter.