Diszkriminálná a Smer a pénztártagokat

LAJOS P. JÁNOS

Éles vitát váltott ki a minimálnyugdíj bevezetéséről szóló törvény. Habár első olvasatban a javaslatot az ellenzék is támogatta, az időközben javasolt kormánypárti változásokat azonban már élesen bírálta, mivel alkotmányellenesnek tartja azokat.

30 év – 269,50 euró

Az eredeti elképzelés szerint a törvény egyformán vonatkozott volna minden nyugdíjasra, tekintet nélkül, hogy milyen rendszerből vonult nyugdíjba. A javaslat szerint a legalább 30 év szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasok járadéka júliustól nem lehetne alacsonyabb 269,50 eurónál, pontosabban a létminimum 136 százalékánál. Ha ennél kisebb a nyugdíjuk, akkor a Szociális Biztosító kiegészíti majd erre az összegre. A minimálnyugdíj a ledolgozott évek száma alapján emelkedik, 39 szolgálati évig évente 2 százalékponttal nő az arány, vagyis aki 39 évet dolgozott le, az a létminimum 154 százalékára számíthat. 45 ledolgozott év esetén a minimális járadék már 340 euróra emelkedne.

A pénztártagnak kevesebb

Ez azonban a kormány által is támogatott smeres javaslat szerint csak az egypilléres rendszerből nyugdíjba vonulókra vonatkozna teljes mértékben, a magánnyugdíjpénztárak tagjaira már csökkentett mértékben.

A márciusban kidolgozott kormánypárti javaslat szerint, amelyet Ján Richter szociális ügyi miniszter is támogat, a minimálnyugdíj összege ugyanolyan elveknek megfelelően csökkenne, ahogyan csökken az első pillérből származó nyugdíj összege a pénztártagok esetében. Vagyis figyelembe veszik, hogy az illető mennyi ideig volt pénztártag, és melyik években, mivel nem minden időszakban volt azonos a második pillérbe elvezetett járulék mértéke.

Az első pillér van bajban

Az ellenzék szerint ez a módosítás alkotmányellenes, mert különbséget tesz az emberek között annak alapján, hogy milyen rendszerben spóroltak a nyugdíjukra. Az ellenzék több módosító javaslattal is élt.

Ivan Švejna egyetért a minimálnyugdíj bevezetésével. „Inkább költsünk erre, mint a karácsonyi nyugdíjra” – jelentette ki a Híd parlamenti képviselője. Ő azt javasolja, hogy ha a pénztártag is jogosult a minimálnyugdíjra, kapja meg a teljes összeget, a 2. pillérben megtakarított vagyonát pedig fizesse be a Szociális Biztosító számlájára. Szerinte ugyanis a minimálnyugdíjnak kellene lennie az első, az állami nyugdíjpillér fő elemének. Úgy véli, hogy a választások után vitát kell kezdeni az első pillérről, mivel az a jelenlegi formájában fenntarthatatlan.

Jozef Mihál (SaS) szerint az is mutatja a kormány által támogatott elképzelés alkotmányellenességét, hogy míg a szlovákiai 2. pillér tagjait diszkriminálná a jogszabály, addig például ha a hollandiai második pillérben spórolt, akkor jogosult lenne a minimálnyugdíj teljes összegére. Az első pillér fenntarthatatlanságát hangsúlyozta ő is. „A Szociális Biztosító tavaly 6,24 milliárd eurót fizetett ki nyugdíjakra, miközben járulékként mindössze 4,08 milliárdot szedett be, a különbséget az állam, és a biztosító többi alapja állta” – magyarázta Mihál.