Dereskben zajlott az országos tanévnyitó (FOTÓK)

Az országos tanévnyitó a szlovákiai magyar iskolák számára immár 22. alkalommal került megrendezésre, az ünnepélyes eseménynek Deresk község adott otthont. A római katolikus templomban elsőként a tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola Csicsergők énekkarának előadása fogadta a vendégeket, miután Nagy Ákos Róbert református esperes szólt a jelenlévőkhöz. „Megkezdődik az új tanév, annak örömeivel és próbáival együtt” – jegyezte meg, majd Mózes második könyvéből olvasott fel egy igeszakaszt a pusztai vándorlásról, majd kifejtette: úgy érzi, hasonló a helyzetünk, mint a bibliai népé, sok minden van mögöttünk (siker, kudarc, kihívás), de előttünk lebeg egy egységes cél: „Megkezdeni az új tanévet, tanítani, nevelni, és értékeket átadva útnak indítani a magyar anyanyelvű gyermekeket és fiatalokat”. Hangsúlyozta, nem kis feladatról van szó, ráadásul hatalmas a bizonytalanság, s nem tudjuk, mi vár ránk a közeljövőben.

Balázs Patrik a tanári hivatásról és a kor kihívásairól szólt, emlékeztetett, az információhoz már pár gombnyomással hozzáférünk, a gyerekeknek azonban szükségük van a tanárokra. „Pedagógusnak lenni küldetés, de harc is egyben” – tette hozzá, majd arra kért mindenkit, közös erővel dolgozzunk a jövő generációjáért.

A magyarság végvára

A 2022/2023-as tanévet Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke nyitotta meg. „A rekkenő hőség, a perzselő aszály, a csituló, de el nem múló járvány, a 77 békés év után berobbanó háború, a meggyengült Európa, a világgazdaság átalakulása, a gazdasági és társadalmi bizonytalanság terhével a vállunkon, de csak azért is ünnepelni fogunk” – kezdte ünnepi beszédét, majd azzal folytatta, nem tehetünk mást, hiszen a gyerekek bíznak bennünk, s ünneplőbe öltözve, vegyes érzésekkel várják az új iskolaévet a templom épülete előtt. „Tegyük meg velük az első lépést bátran, mutassunk példát helytállásból, felelősségtudatból, tisztességből!” – jelentett ki Fekete Irén, majd rámutatott, Deresk a gömöri régió utolsó magyarlakta faluja, mely a nyelvhatáron terül el, és szórványtelepülésnek számít. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyarok száma 397-re apadt, s az 580 főt számláló község lakosainak 67%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Rámutatott, több mint negyedével csökkent a magyarok létszáma. A szövetség elnöke kiemelte, Pozsonytól Nagykaposig számos településen tapasztaljuk ugyanezt: „Fogyás, elöregedés, elköltözés” – sorolta a szórványtelepülésekre – melyeket a magyarság végvárának, és az értékek őrzőinek tart – jellemző folyamatokat. Kiemelte Magyarország kormányának támogatását, melynek köszönhetően a helyi alapiskola diákjai is jobb körülmények között, anyanyelvükön tanulhatnak. Emlékeztetett, a Rákóczi Szövetség a beiratkozási ösztöndíj mellett szeptembertől magyar kormányzati támogatásból 16 iskolabusszal segíti 15 magyar alapiskola diákjainak utaztatását. Zárásként elmondta, az SZMPSZ azon fáradozik, hogy minden magyar iskola jó iskola legyen, ahova a szülő szívesen küldi gyermekét, ő pedig örömmel látogatja azt.

3675 magyar elsős

A főszerepbe ezután a környékbeli magyar iskolákba induló elsősök kerültek, akik rövid előadással örvendeztették meg a közönséget. A legkisebbek megszeppenve, de csillogó szemekkel vették át a tankönyvet, majd Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke új iskolatáskával is megajándékozta őket. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az identitás megőrzéséről és a külhoni magyar oktatási intézményeknek nyújtott segítségről beszélt. A tanévnyitó kapcsán kiemelte, az esemény fő üzenete az, hogy két kincsünk van, magyarságunk és keresztény hitünk. Beszédében az SZMPSZ-t méltatta, mely véleménye szerint nagyban hozzájárul ahhoz, a magyarság példamutatóan legyen jelen a Felvidék életében. Az oktatási támogatásokkal kapcsolatban leszögezte: Magyarország kormánya elkötelezte magát, hogy a megkezdett programokat és feladatokat végig viszi. Hozzáfűzte azt is, 300 ezer gyermeknek teszik lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást a Kárpát-medencében. Elmondása szerint a Felvidéken az idei tanévben 3675 gyermek kezdi meg az első osztályt, ami az elmúlt évek adataival összehasonlítva növekvő tendenciára utal a felvidéki magyar iskolások létszámát illetően.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az iskola szerepére fektette a hangsúlyt. „Az iskola nemcsak a tudás átadásának, hanem a nemzeti identitásképzésnek a helyszíne is” – jegyezte meg azzal, hogy egyfajta „globális kultúra” kopogtat a monitorokon keresztül.  

Köznevelési díj

A program következő pontja a Pedagógus Szolgálati Emlékérem átadása volt, melyet a nyugdíjba vonuló pedagógusok vehettek át. A köznevelési díjat a munkahely kezdeményezésére és az SZMPSZ javaslatára osztották ki.

Az elismerést 9-en nem vették át személyesen.

A pályakezdő pedagógusoknak Iván Margit, a tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola nyugalmazott igazgatóhelyettes gondolatait Hubai Adél tolmácsolta, aki az idei tanévtől szintén átadta a stafétát a fiatalabb kollégáknak. A nyugdíjba vonuló pedagógus lapunknak elmondta, több évtizedet töltött a tanári pályán, szeretett az iskolában dolgozni, de úgy érzi, eljött az ideje, hogy a fiatalabb pedagógusok gondoskodjanak a gyerekek oktatásáról.

Az országos tanévnyitón már hagyománnyá vált a pályakezdő pedagógusok köszöntése, s ez idén sem volt másként. Az Üzenet a magyar iskolákba című ünnepi beszédre szintén évről évre sor kerül, idén Sebők Csilla, a bátkai alapiskola igazgatója adta elő. Többek közt arról beszélt, szerencsések a pedagógusok, mert egy fantasztikus generációt taníthatnak az anyanyelvükön.

Öröm és aggodalom

A szervezet elnöke az ünnepélyes megnyitó után pozitívumként említette, hogy idén már legalább tudják, hogy nem kell tartani a járványügyi korlátozásoktól, s remélhetőleg nem tér vissza a távoktatás. „Régi vágyunk teljesült azáltal, hogy 600 új asszisztens kezdheti meg a munkát. Reméljük, hogy ez a szám még gyarapodni fog” – mondta. Megjegyezte, magyar nyelvű szakemberekből továbbra is nagy a hiány, ezért a minisztériumnak rendszeresen javasolják, hogy lépjen az ügyben. „Az egyetemek irányába is jelezzük, hogy nyissanak olyan szakokat, ahol például logopédusokat, gyógypedagógusokat és pszichológusokat képeznek” – folytatta azzal kiegészítve, hogy akik Magyarországon végzik a tanulmányaikat, a diploma honosítása körüli akadályok miatt nehezen tudnak érvényesülni hazánkban. Az új tanév kapcsán azt is elárulta, az iskolaigazgatók aggodalmukat fejezték ki a növekvő rezsiköltségek miatt. „Nem tudják, miből fogják kigazdálkodni” – mondta az elszabadult energiaárak margójára. Úgy véli, a bizonytalanság rányomja a bélyegét az intézményvezetők munkájára, valamint emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal szintén saját maguknak kellett megküzdeniük, a felsőbb szervektől ugyanis nem kapták meg a szükséges támogatást. A szervezet elnökének meggyőződése, hogy erre a problémára a minisztériumnak, nem pedig az iskola vezetőinek kell megoldást találniuk.