Dél-szlovákiai infrastruktúra: a helyi polgármesterek nem túl bizakodóak

A konferencián három szlovákiai magyar városvezető vett részt: Keszegh Béla komáromi, Agócs Attila füleki és Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester. A panelbeszélgetés témája a dél-szlovákiai infrastruktúra fejlesztése, illetve leszakadása volt, a három polgármester pedig a saját perspektíváján és tapasztalatian keresztül mutatta be a problémakört.

A déli infrastruktúra-fejlesztés egyik legaktuálisabb kérdése a közúthálózat kiépítése, amely Andrej Doležal (Sme rodina) közlekedési miniszter hivatali ideje alatt ismét vitatott témává vált. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a közlekedési minisztérium néhány hónapja beterjesztett a kormány elé egy ütemtervet, amely tulajdonképpen rangsorolja a következő évek útfejlesztési projektjeit. Az ütemterv néhány módosítást leszámítva szinte teljesen másolja az Érték a Pénzért (ÚHP) elemzőcsoport tavaly szeptemberi háttéranyagát, ebben pedig a déli régiókat érintő fejlesztések jelentős többsége háttérbe szorult.

R7 nélkül

Hájos Zoltán konkrét példaként az R7-es gyorsforgalmi út dunaszerdahelyi szakaszának háttérbe szorítását emelte ki, ami miatt a 63-as főút továbbra is rendkívül leterhelt lesz, főleg a teherforgalom szempontjából.

„Aki azt állítja, hogy nem szükségszerű folytatni az R7-es építését, azt én elküldeném ebbe a régióba, hogy a saját bőrén tapasztalja meg, milyen, amikor Dunaszerdahely és Komárom között valahova időben meg kell érkezni”

– jelentette ki Dunaszerdahely polgármestere.

Megjegyezte, fontos tisztázni, hogy az egyes útszakaszoknak ki a karbantartója: a lakóházak közti kisebb utcákban az utakat a helyi önkormányzatok tartják rendben, az elkerülő és összekötő utak általában a megyei önkormányzatok kompetenciái közé tartoznak, viszont a 63-as főútért, vagy más, fontosabb útszakaszokért az állami közútkezelő vállalat a felelős. Elmondása szerint polgármesterként a megyei karbantartású utak esetében nagyobb nyomást tudnak gyakorolni, viszont az állami közútkezelőnél sokkal nehezebb a dolguk.

„Jozef Viskupič, Nagyszombat megye elnöke például keményen lobbizik a kormánynál és a pénzügyminisztériumnál, hogy a megyék kapjanak több pénzt elkerülő utak építésére azokon a területeken, ahol nagy a kamionforgalom. Ezek a járművek ugyanis tönkreteszik a megyei utakat, másrészt pedig megnehezítik az ott lakók életét is”

– mondta Hájos. Hozzátette, az állami intézményekkel jóval nehezebb kommunikálni, és ugyan megpróbálhatnak levelet írni a közlekedési tárcának, de ezekre gyakran nem érkezik válasz.

„Tervek mindig is voltak”

Agócs Attila az ÚHP rangsorolásával kapcsolatban úgy véli, hogy ezeket a terveket érdemes fenntartásokkal kezelni, egyrészt mivel maga Doležal is azt állítja, hogy egy állandó változásban lévő dokumentumról van szó, másrészt pedig azért, mert hasonló tervek már 10–15 évvel ezelőtt is voltak a tárca asztalán, amelyekből aztán nem lett semmi.

„Fülek környékén például a 71-es főút felújítását tervezték, a 2010-es évek közepére lett volna kész. Szakaszonként meg volt határozva, melyik faluban mikor fognak építeni. Most ott tartunk, hogy ez az út rajta sincs a listán”

– közölte a füleki polgármester.

Emellett rámutatott, hogy az északi irányból érkező R2-es gyorsforgalmi út 2022-ben elérhet Losonctamásiig, ami mindenképpen jó hír, viszont Losonctól kezdve Gömörig már sokkal elszomorítóbb a helyzet, hiszen az itteni fejlesztések a 100-as listán a 74-iktől kezdődnek, nem is beszélve a Szoroskői-alagútról, ami szintén nagyon távolinak tűnik. A Híd alelnöke továbbá hozzátette, hogy a kamionközlekedés Fülek környékén is problémákat okoz, itt azonban nem a járművek mennyiségével, hanem azok túlterheltségével van probléma.

„Jellemzően egy dimbes-dombos, kőbányákkal teleszórt vidéken élünk, ráadásul zajlik az R2-es építése is, tehát rengeteg kőszállító kamion jár, amelyek gyorsan tönkreteszik a megyei utakat”

– vélekedett a városvezető.

A Szövetség szerepe

Keszegh Béla szerint az útfejlesztés szempontjából a komáromi régió is rendkívül elhanyagolt. Erről árulkodik, hogy az említett tervek között egyetlen kilométernyi autópályát sem építenének Nyitra megyében. A komáromi polgármester a hosszú távú stratégiai tervek kidolgozását emelte ki, amelyek segítségével fel lehetne lendíteni a déli infrastruktúrát, itt azonban nem egy választási ciklusra, hanem 8–10 éves távlatokra gondolt.

„Független polgármesterként én talán bátrabban ki merem kijelenteni, hogy Érsek Árpád korábbi miniszterségét nem tartom egy diadalmenetnek, éppen az elmulasztott stratégia tervek miatt. Vannak régiók, ahol biztosan jobban haladtak a munkálatok, de a komáromi régió sajnos lemaradt. Sokan mutogatnak az új Duna hídra, de ennek az alapjai már azelőtt le lettek rakva, mielőtt miniszter lett. Másrészt komoly forgalommal terheli a várost, ez pedig nagy problémákat jelent”

– magyarázta Keszegh.

Mint mondta, nagyon bízik az újonnan megalakuló Szövetségben, valamint abban, hogy a következő választáson bejutnak a parlamentbe, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy sikerülhet olyan pozíciót kiharcolni, hogy újra magyar közlekedési minisztere legyen Szlovákiának. Ennek ellenére reméli, hogy az egységes magyar párt nem követi el elődei hibáit, és nagyobb hangsúlyt fektet a hosszú távú célok kidolgozására, amelyek valódi eredményeket hozhatnak a déli régiókban.

Mi lesz a vasúttal?

A dél-szlovákiai infrastruktúra másik fontos kérdésköre, hogy mi lesz a vasúthálózat fejlesztésével. Hájos Zoltán úgy gondolja, hogy a déli területeken a vasút minősége nem éri el a 21. századi színvonalat.

„Ha egy kicsit külföldre tekintünk, és nem a Pozsony–Zsolna vonalat vesszük hasonlítási alapként, akkor azt láthatjuk, hogy például Tajvanon is 280–300 kilométer/órás sebességgel közlekednek a vonatok. Ehhez képest mi a középkorban vagyunk. Arról nem is beszélve, hogy egy nyomtávú közlekedés van a fővárosban, vagyis a szembe jövő vonatnak meg kell várnia, amíg a másik elhalad. Ezek katasztrofális állapotok”

– vélekedett a dunaszerdahelyi polgármester. Hozzátette, a szerelvények ugyan kissé kényelmesebbek lettek, de a pálya és az infrastruktúra továbbra is rendkívül elmaradott állapotban van.

Agócs Attila elmondta, hogy a vasúti fejlesztésekkel kapcsolatos listán a déli régiók jobban előtérbe kerültek, mint a közútfejlesztési ütemtervben.

„Szerencsés módon sok dél-szlovákiai pályaszakasz van benne: Dunaszerdahely, Párkány környéke, valamint Fülek és Losonc is. Ezek a magas prioritású vonalak, és a minisztérium úgy is gondolja, hogy a felújításokat el lehet végezni. Sajnos azonban bevallják az elemzők, hogy a 2025-ig szinte lehetetlen bármelyiket elkezdeni, mert az előkészítettségük a nullához közelít”

– magyarázta a füleki polgármester.

Keszegh Béla szerint a komáromi vasúthálózat fejlesztésével orvosolni lehetne az elkerülő út hiányát, hiszen ezzel jelentősen le lehetne csökkenteni a közutak gazdasági leterheltségét. Ám éppen az egy nyomtávú sínpályák miatt hatalmasak a késések.

„Komáromból Budapestre 70 perc alatt el lehet jutni vonattal. Pozsony és Komárom között ugyanez a távolság 130 percig tart”

– jelentette ki a városvezető.

Hozzátette, ugyanolyan stratégiai tervezésre lenne szükség a vasútfejlesztésnél is, mint a közutak esetében.