Danko újabb terve: szlovák zászlókkal a szuverenitásért

Az SNS képviselői augusztus 23-án terjesztették be a parlament elé a javaslatot, amellyel módosítanák az állami jelképekről és azok használatáról szóló jogszabályt. Az új törvény értelmében kötelezővé tennék az állami tulajdonban lévő épületek számára a szlovák állami lobogó kihelyezését.

„A kötelezettség nemcsak az állami intézmények egységesítésére, valamint az azonosításuk megerősítésére szolgál, hanem elmélyítené az állami jelképek szerepét is mint az állam képviseletének elválasztathatatlan elemeit. A nemzeti lobogónak a Szlovák Köztársaság szuverenitásának alapvető jelképeként láthatónak kell lennie minden releváns állami intézményen, így biztosítva annak megfelelő és méltó ábrázolását”

– olvasható a javaslat indoklásában.

Az SNS képviselői szerint az intézkedés egyúttal az állampolgárok nemzeti tudatának megerősítésére is szolgál, amely alapvetően a nemzeti szimbólumok iránti tiszteletből gyökerezik.

A szivárvány ellen

Az indoklásban továbbá kifejtik, hogy az utóbbi időben egyre többször fordul elő az olyan szimbólumok és vizuális elemek kifüggesztése a nyilvános intézményekre, amelyek nem tartoznak az állami jelképek közé, ezzel pedig

„veszélyeztetik az említett intézmények véleménysemlegességét”.

Az új törvény értelmében viszont tilos lesz kifüggeszteni, elhelyezni vagy bármilyen módon ábrázolni olyan szimbólumokat, amelyek nem tartoznak a szlovák állami jelképek, az Európai Unió tagországainak zászlói, valamint a községek címerét ábrázoló lobogók közé.

„Ezen tilalommal elkerülhetővé válnak a helyzetek, amelyek nemkívánatos politikai vagy ideológiai megnyilvánulásokhoz vezethetnek az állami és a nyilvános intézmények kapcsán”

– fogalmaznak a javaslat megalkotói.

Az indoklásba ugyan nem került be, de Zuzana Škopcová, a párt szóvivője a TASR hírügynökségnek megerősítette, hogy a javaslat reakcióként jött létre az LMBTQ-közösséget támogató intézmények aktivitása kapcsán. Az utóbbi időben ugyanis többször előfordult, hogy egy-egy intézményere kifüggesztették a szivárványszínű zászlót. Így tett például Zuzana Čaputová korábbi köztársasági elnök az elnöki palotánál a pozsonyi kettős gyilkosság után, mely során két fiatallal végeztek a Tepláreň nevű bárnál a szexuális orientációjuk miatt.

„Ez a trend gyakran az LMBTQ-közösséghez kapcsolódik, így a társadalom megosztottságához vezet, és közvetett módon diszkriminálja az eltérő véleménnyel rendelkező személyeket. A javaslat célja, hogy helyreállítsa az állami intézmények véleménysemlegességét, így biztosítva, hogy az állami szervek minden egyes állampolgárt szolgálnak, függetlenül a nézeteiktől”

– nyilatkozta az SNS szóvivője.

Nagy bírság járhat

A törvényjavaslat továbbá kimondja, hogy belügyminisztérium, illetve az illetékes járási hivatal kivételt adhat a jelképek kifüggesztése kapcsán, amit az adott intézménynek írásban kell majd kérvényeznie. Az SNS szerint ezzel kellően rugalmas marad a jelképhasználat, ugyanakkor elkerülhetővé válik a különféle szimbólumok önkényes előtérbe helyezése.

Azok az intézmények, amelyek nem tartják be a törvényt, akár 30 ezer eurós bírságot is kaphatnak. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a kiszabható büntetés nagysága 7 ezer euró, vagyis Dankóék több mint négyszeresére emelnék a felső határt.

„Ezzel kerül kifejezésre az az elhatározás, hogy az állami jelképeket a törvénnyel összhangban kell felhasználni, és el kell kerülni a velük való visszaélést”

– olvasható a dokumentumban.

Zajlik a kultúrharc

Dankóék az utóbbi időben többször is felháborodásukat fejezték ki a szivárványos zászlók, valamint a szlovák nemzeti lobogó felhasználása kapcsán. Egy hónappal ezelőtt, a pozsonyi Pride felvonuláson például az egyik demonstráló egy olyan szivárványszínű lobogót lengetett, amelyre ráhelyezték a szlovák címert is. Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter feljelentést tett, mivel szerinte meggyalázták az egyik legfontosabb szlovák állami jelképet.

Két héttel ezelőtt lapunk is beszámolt arról, hogy az SNS képviselői egy olyan törvényt is beterjesztettek a parlament szeptemberi ülésének napirendjére, amellyel amellyel korlátoznák a szexuális orientációval és nemi identitással kapcsolatos témák propagálását az iskolákban. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter azonban úgy reagált, jobb lenne, ha Dankóék a saját minisztériumaik problémáival foglalkoznának.