<p>Ha a sajtó mindössze arra a másfél percre támaszkodhatott volna, amennyi ideig Bugár Béla, a Híd elnöke az újságírók elé állt a Koalíciós Tanács ülése után, a közvélemény nem sok mindent tudott volna meg arról, miért is robbant ki a nyárközépi koalíciós válság. Homályos részleteket Jaroslav Paška, az SNS alelnöke mondott, egy elmérgesedő Smer-SNS konfliktus körvonalait vázolva fel. </p>
Danko nem bír a Smerrel az árnyékháborúban
Bugár Béla rövid sajtótájékoztatójából az következik, hogy megoldás nem született a Koalíciós Tanács ülésén, a pártelnökök tovább tolják maguk előtt azt a problémát, mely miatt kirobbant a válság. Pavol Baboš, a Komenský Egyetem politológusa szerint sokatmondó, hogy a koalíciós egyeztetést pénteken folytatják,ígyaz SNS-nek három napja van arra, hogy párton belül tisztázza, pontosan mit is követelnek, és meddig hajlandóak elmenni, vállalják-e akár minisztereik visszahívását is. A Smernek pedig azt kelltisztáznia,mennyittudengedniaz SNS-nek. Grigorij Mesežnikov politológus szerint két gondot is meg kell oldaniuk a koalíciós pártoknak, ha együtt akarnak maradni: egyrészt az egész válság okát, ami miatt turbulencia alakult ki a kormánykoalícióban, másrészt pedig azt, hogy Andrej Danko szeptember 1-jével felmondta a koalíciós szerződést.
Arcvesztés nélkül
„Már az első gond megoldása is óriási feladat. A másik pedig hasonlóan komoly, arról szól, hogyan újítsák fel a koalíciós szerződést arcvesztés nélkül – legalábbis a Smer és az SNS. Előbbi ugyanis azt állítja, szó sem lehet új koalíciós szerződésről, utóbbi viszont már felmondta azt. Nem tudom, ezt hogyan lehet feloldani. Egyedül talán úgy, hogy Danko visszakozik, ám ezt arcvesztés nélkül biztosan nem teheti meg, és bebizonyosodik, mennyire tapasztalatlan, amatőr politikus” – véli Mesežnikov.
BUGÁR: A KOALÍCIÓS PARTNEREK ÉRZELMI PROBLÉMÁI NEM ÉRDEKELNEK
Paška három állítása
Danko kommunikációja az egész üggyel kapcsolatban zavaros és követhetetlen volt – Mesežnikov „kommunikációs katasztrófát” emleget. A nemzetiek elnöke ezért minden bizonnyal Jaroslav Paškára, a párt alelnökére ruházta a „beszélő fej” szerepét. Paška pedig a koalíciós tanács ülése után három alapvető állításban vázolta fel, hogy az egész ügy egy Smer és SNS közti konfliktus. Egyrészt azt állította, hogy a rektorok levelének hátterében – ez az a levél, mely kirobbantotta az uniós alapok körüli botrányt az SNS által vezetett oktatási minisztériumban – Fico két tanácsadója áll. Másrészt utalt arra, hogy egyes Smer-közeli emberek lejárató kampányt vezetnek az SNS ellen a kormányhivatalban. Harmadrészt pedig, hogy a Smer nem engedi át az SNS jelöltjeinek az államigazgatási posztokat a régiókban annak ellenére, hogy erről megegyeztek a koalíciós szerződésben.
KOMMENTÁRUNK A TÉMÁBAN: MÉLYÜL A VÁLSÁG
Tomáš a háttérben?
A sajtó egy része arra a következtetésre jutott, hogy Danko felháborodásának hátterében Erik Tomáš, Robert Fico kormányfő kommunikációs tanácsadója állhat, akivel az SNS elnökének régóta konfliktusa van. Baboš szerint az egyes koalíciós pártok vezetésének szélesebb környezetébe tartozó emberek (hivatalnokok, tanácsadók) nem ápolják a legjobb barátságot a másik párt embereivel, ez sosem volt így. Az, hogy egymásról szivárogtatnak a sajtónak, nem újdonság sem Szlovákiában, sem külföldön. „Ez nem a legszebb dolog, de a politikában általános. Danko felkészületlenségét mutatja, hogy ez felbosszantja, és nem tud vetélkedni a Smerrel a háttérjátszmákban” – véli Baboš.
Jaroslav Paška ugyanakkor azt is jelezte, hogy a Smer háttéremberei az ellenzéki OĽaNO-n keresztül próbálják lejáratni az SNS-t, és az uniós pénzek körüli botrányt a kormányhivatalból szivárogtatták ki Veronika Remišovának, az ellenzéki mozgalom egyik arcának. Baboš szerint ugyanakkor ez spekulációnak tűnik. „Nem hiszem, hogy a Smerben bárkinek is oka lenne együttműködni az OĽaNO-val. Ráadásul az OĽaNOnak is megvannak a saját információforrásai. Számomra ez a gyanúsítás vaktában való lövöldözésnek tűnik, nem látok racionális okot arra, hogy higgyek benne” – mondta lapunknak Baboš. Mesežnikov hozzáteszi: Veronika Remišová nagyon tapasztalt szakértő az európai struktúrák területén, és nem valószínű, hogy szüksége lenne bármilyen szivárogtatásra a kormányhivatalból.
Mesežnikov arra figyelmeztet, hogy ezek a háttérjátszmák tulajdonképpen elhanyagolhatóak, a lényeg ugyanis messze nem ez, hanem az, hogy az uniós alapok körüli botrány valóban nagyon abszurd és súlyos. „Nem tudom, hogy a szálak Erik Tomášhoz vezetnek-e, de nem lennék meglepve. Ám igyekezhetett volna bárhogy, ha nincs valódi botrány a dolog mögött, nem járt volna sikerrel” – mondta. Azt azonban el tudja képzelni, hogy Andrej Danko fejében kialakult egy összeesküvéselmélet képe, ami hirtelen, átgondolatlan lépésre késztette.
Régiós bajok
Mesežnikov szerint Paška állításai úgy hangzanak, mintha utólag próbálna magyarázatot adni Danko lépésére. A régiós közigazgatási helyekkel kapcsolatos problémákról ugyanis eddig nem láttak napvilágot hírek a csaknem másfél éves kormányzás során. Pavol Baboš szerint, ha igaz, amit Jaroslav Paška állít, akkor Dankónak volt oka felháborodni, hisz több száz posztról van szó – ám ezeket a problémákat már a koalíciókötésnél tisztázni kellett volna, pontos dátumokkal, menetrenddel. „Lehet, hogy nem teljesültek bizonyos egyezségek, de még ez sem ok arra, hogy a koalíció egyik tagja felbontsa a koalíciós szerződést, és előrehozott választásokkal fenyegessen” – zárta a politológus.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.