Dagad a pártok pénztárcája

Jó biznisz egy pártnak, ha bekerül a parlamentbeKéparchívumEz ideig a pártok évente mintegy 600 milliót kaptak az államkasszából, a jövőben ez több mint egymilliárd korona lesz. „A politikusok egy év leforgása alatt kétszer emelték az állami támogatást, ám egyszer sem hagytak jóvá szigorúbb ellenőrzést” – olvasható a Fair Play Szövetség közleményében. Először a választójogi törvényt módosították: a tavaly október 1-jétől hatályos jogszabály értelmében az a párt vagy koalíció, amely megszerzi a szavazatok legalább 3 százalékát, minden egyes érvényes voksért annyi támogatást kap az állami költségvetésből, amekkora a választások évében a havi átlagbér egy százaléka volt. Korábban konkrétan meghatározott összeg, azaz szavazatonként 60 korona járt. Ha most kellene kifizetni a támogatást, szavazatonként több mint a duplája, 165 korona lenne. Az a párt, amely ebben a támogatásban részesül, ugyanekkora összeget kap a tevékenységére is. A választójogi norma ilyetén módosítása tavaly nagy felháborodást váltott ki, ennek ellenére a Vladimír Palko belügyminiszter műhelyéből származó, pénteken megszavazott törvényben további emelést hagytak jóvá. Amikor ezt még 2004 nyarán Palko először felvetette, azonnal kérdőre vonták, ám a tárcavezető csak annyit jegyzett meg: „a kritikus kérdések helyett inkább dicséretet vártam.” Szerinte ugyanis az állam több milliót takarít meg azáltal, hogy a parlamentbe jutó pártok ezentúl egy-egy mandátumért nem 500 ezer koronát kapnak, hanem a mindenkori átlagbér harmincszorosát tehetik zsebre. Amelyik pártnak pedig húsznál több képviselője lesz, húsz felett már csak az átlagkereset hússzorosára jogosult honatyánként. A miniszterelnök hozzátette: végső soron a polgároknak is javukra válik, ha a pártok nagyobb állami támogatásban részesülnek, hiszen így kisebb szponzori nyomás nehezedik rájuk.

„A pártok igényei mindig nagyobbak lesznek, mint amennyire az adófizetők pénzéből futja, azaz továbbra is magánforrásokra lesznek utalva. A nagyobb támogatás nem csökkenti a korrupció veszélyét, sem a lobbicsoportok nyomását. Minden attól függ, a párt hagyja-e lefizetni magát” – magyarázta Mária Gurková, a Fair Play munkatársa. A nagyobb állami támogatás csak azt a benyomást keltheti, hogy a pártoknak nincs szükségük szponzorokra, ám a lobbicsoportokhoz fűződő viszonyukat továbbra is homály fedi majd. A civil aktivisták ezért jobbnak tartanák, ha olyan ösztönző rendszert vezetnének be, mely a szponzorok teljes listájának közzétételére késztetné a pártokat – például az elszámolt adományok függvényében számítanák ki az állami támogatás mértékét. Szerintük ez hatékony és ellenőrizhető rendszer lenne.

Ezzel szemben a jóváhagyott törvény csak arra kötelezi a pártokat, hogy ha ötezer koronát meghaladó ajándékról van szó, az adományozókkal szerződést kössenek, ha pedig százezernél nagyobb összeget adományoz valaki, a szerződést közjegyző által kell hitelesíttetni. A szabálysértőket az ajándék kétszeresének megfelelő összeggel büntethetik. A be nem vallott szponzorok ellen azonban továbbra sem lehet hatékonyan fellépni. A pártok szedhetnek tagsági díjat, a 25 ezer korona feletti tagságiról külön nyilvántartást kell vezetni.

Ajándékokat nem visszterhes teljesítés formájában is elfogadhatnak. A régi törvény pontatlanul határozta meg a fogalmat, emiatt kisebb vitát váltott ki az MKP 2002-re és 2003-ra vonatkozó zárszámadása. A magyar párt a londoni Westminster Alapítványtól 2002-ben egymilliót, 2003-ban pedig csaknem félmillió koronát kapott, s ezt nem visszterhes teljesítésként tüntette fel. Az új jogszabály 24. cikke alapján politikai erők külföldi jogi és természetes személyektől ajándékot továbbra sem kaphatnak, ám a 23. paragrafus értelmében nem visszterhes teljesítés címén elfogadhatnak támogatást, s az új norma már azt is részletezi, mi számít annak. Azaz, ha az alapítvány az MKP részére ismét elvégeztet bizonyos felméréseket, közvélemény-kutatásokat, nem szabadna megismétlődnie a korábbi problémának.

A korrupcióellenes polgári társulás elismerte: az új norma a finanszírozás terén az eddigieknél kissé átláthatóbb és szigorúbb szabályokat tartalmaz, ám ezek sem lesznek elég hatékonyak. A gazdálkodásról szóló éves jelentéseket ugyanis továbbra is a parlament elé kell terjeszteni, ami a Fair Play szerint azért nem ideális megoldás, mert a politikusok megint önmagukat ellenőrzik. Az aktivisták attól tartanak, ezentúl is csak a formális feltételek teljesítését fogják vizsgálni, s kétséges, a költségvetési bizottság a jövőben kezdeményez-e valamilyen eljárást vagy büntetést. Eddig ugyanis mindig mindent rendben talált. A bizottság elnöke, Farkas Pál ezzel kapcsolatban lapunknak már többször hangsúlyozta: az ellenőrzést hatékonynak tartja, s el sem tud képzelni jobban megfogalmazott elvárásokat.

A pártok könyvelését független könyvvizsgálónak kell jóváhagynia, és csatolni kell azt is, hogy az adott pártnak nincs semmilyen adókötelezettsége vagy hátraléka az adóhivatallal szemben. Újdonság, hogy a könyvvizsgálónak a zárszámadást ezentúl össze kell hasonlítania az éves jelentéssel, ugyanis előfordult, hogy a két dokumentum nem egyezett. Legutóbb például a HZDS, a KSS és az SDKÚ esetében a törvényhozáshoz eljuttatott és a világhálón olvasható jelentés különbözött; az MKP, az ANO, a KDH és a Smer ugyanazt a jelentést adta a parlamentnek, mint amilyen megjelent a párt honlapján. Az előző évre vonatkozó zárszámadásokat a pártoknak az új norma szerint is nyilvánosságra kell hozniuk az interneten vagy más hozzáférhető módon. A politikusok szerint a közvélemény így mindent ellenőrizhet. Az eredeti kormányjavaslat szerint a parlament honlapján automatikusan közzé kellett volna tenni a jelentéseket, ám elfogadtak egy módosító indítványt, mely értelmében erről a plénum dönt. „Vagyis minden a honatyák akaratától függ, s nem biztos, hogy a zárszámadásokhoz olyan könnyen hozzájuthatunk” – jegyezte meg Zuzana Wienk, a Fair Play munkatársa.

Még mit tartalmaz a törvény:

Tízezer aláírás kell a pártalapításhoz, míg az előző törvény szerint ezer is elég volt. Téríteni kell a bejegyzéssel összefüggő kezelési költséget is; ez 20 ezer korona is lehet.

Ha a kérvény eleget tesz a törvényes feltételeknek, benyújtásától számított 15 napon belül bejegyzik az új pártot.

A belügyminisztérium jegyzékéből kihúzhatják azt a pártot, mely nem teljesíti a törvénybe foglalt kötelezettségeit.

Egy pártot be lehet tiltani, ha alkotmányellenes tevékenységet folytat, s ezt a Legfelsőbb Bíróság megállapította. Egy párt megszűnhet a párttagok saját kérésére is, valamint ha egyesül egy másik erővel.

Az előző évre vonatkozó zárszámadásokat mindig április 30-áig kell a parlament elé terjeszteni.

A törvényhozás július 31-ig dönti el, az interneten közzéteszi-e a pártok gazdálkodásáról szóló jelentéseket. (sza)