Csúcson az unió népszerűsége

Bár a felmérés részletes adatait csak ősszel fogják közzétenni, már az eddig nyilvánosságra hozott összesítésből is kiderül, hogy az Európai Unió támogatottsága az 1983 óta mért legmagasabb szinten áll. A választások előtti felmérések eredményeit megerősítve a válaszadók 68 százaléka vélekedett úgy, hogy országának előnyére vált az uniós tagság. 

Az EU demokratikus legitimációja szempontjábólmégjelentősebb,hogy meredeken emelkedett azoknak az aránya, akik úgy gondolják, számít a véleményük az EU-ban. A kutatás szerint a válaszadók 56 százaléka véli ezt, ami hét százalékpontos növekedés 2019 márciusához képest, és a legmagasabb eredmény azóta, hogy a felmérés 2002-ben először vizsgálta ezt a kérdést. „A polgárok elsősorban azért vettek részt ezen a választáson, mert szilárdan támogatják az uniót, és meg vannak győződve arról, hogy számít a véleményük az EU-ban” – mondta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke. 

A választások utáni hetekben lezajló közvélemény-kutatáson szerte az EU-ban közel 28 ezren válaszoltak a választási részvételükkel és az őket a szavazásra sarkalló okokkal kapcsolatos kérdésekre. 

A 2019-es európai választásokon nyolc százalékponttal, 50,6 százalékra emelkedett a részvételi arány, ez 1994 óta a legmagasabb adat. Ráadásul 1979 óta most először fordult meg a részvételi arány csökkenő tendenciája. A legnagyobb növekedést Lengyelországban (+22 százalékpont), Romániában (+19 százalékpont), Spanyolországban (+17 százalékpont), Ausztriában (+15 százalékpont) és Magyarországon (+14 százalékpont) mérték. Szlovákiában is jelentősen emelkedett a részvétel, a 2014-es 13,5 százalékhoz képest 22,74-ra, ám mivel minden tagállamban a vártnál többen mentek el szavazni, ismét Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvétel. 

A felmérés eredményei szerint a részvételi adatok Európa fiatal szavazóinak és az első választóknak köszönhetően emelkedtek: a 18-24 éves korosztály 42 százaléka válaszolta azt, hogy részt vett az európai választásokon. 2014-ben csak 28 százalék volt az arány a fiatalok körében, a növekedés tehát 50 százalékos. Hasonlóan erős volt a részvételi arány a 25-39 éves korcsoportban: 12 százalékponttal, 35-ről 47 százalékra nőtt 2014-hez képest. A fiatalok és az első választók részvételi arányának növekedése magasabb volt, mint bármely más korcsoportban.

Polgári kötelességérzet növelte a részvételt

Az Eurobarometer felmérés azt is vizsgálta, hogy miért mentek el szavazni a választók a 2019-es európai választásokon. A leggyakrabban említett ok a polgári kötelességérzet: a válaszadók 52 százaléka választotta ezt a felsorolt okok közül, ez pedig 11 százalékpontos növekedést jelent 2014-hez viszonyítva. Hasonlóan magas a növekedés 2014-gyel összevetve azok arányában, akik azért szavaztak, mert támogatják az EU-t (25 százalék, +11 százalékpont), vagy mert úgy érezték, hogy szavazatukkal változást érhetnek el (18 százalék, +6 százalékpont). „Az Európai Parlament és az európai parlamenti választások a polgárok demokratikus létének szerves részévé váltak. Ez a választás mégis több volt, mint az állampolgárikötelességmegnyilvánulása. A választópolgárok azért szavaztak, mert támogatják az EU-t, mert hisznek abban, hogy szavazatukkal meg tudnak változtatni dolgokat. Az Európai Parlamentnek pedig most meg kell felelnie ezeknek az elvárásoknak” – hangsúlyozta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke. 

27 tagállamban a választók leginkább azért szavaztak, mert polgári kötelességként tekintettek a részvételre. 2014-hez képest 2019ben mind a 28 tagállamban többen nevezték meg az okok között – és nevezték meg az első helyen – azt, hogy támogatják az EU-t. A növekedés Németországban (39 százalék, +14 százalékpont), Írországban (27 százalék, 15 százalékpont), Olaszországban (23 százalék, 14 százalékpont), és Spanyolországban (23 százalék, +15 százalékpont) volt a legnagyobb. 
A választások után készült Eurobarometer felmérés kiterjedt arra is, hogy milyen témákat tartottak a választók döntőnek a szavazás során. A leggyakrabban említett téma a gazdaság és növekedés (44 százalék), a klímaváltozás (37 százalék), valamint az emberi jogok és a demokrácia (37 százalék) volt. A választókat leginkább foglalkoztató kérdések közé emelkedett (36 százalék) az is, „ahogy az EU-nak a jövőben működnie kellene”. A válaszadók 16 országban a gazdaságot és a növekedést nevezték meg a legfontosabb témaként, nyolc országban pedig a klímaváltozás került az első helyre. 

„Gazdasági reformok, klímaváltozás, az EU jövője és az emberi jogok védelme: mind kulcsfontosságú téma az Európai Parlamentben. Ezek azok a területek, ahol az elmúlt években már értünk el változást, és ahol továbbra is határozottan képviseljük a választópolgárok elvárásait” – mondta Sassoli elnök.