Csorbul az iskolaválasztási jog

A megyei önkormányzatokat tömörítő SK8 képviselői nemrég tárgyaltak Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszterrel a hazai középiskolai hálózatról. „Nagyon szívesen együttműködnénk a megyékkel, hogy az iskolahálózatot a következő szintre emeljük, és növeljük a fiatalok oktatásának minőségét” – nyilatkozta a tárcavezető. Mint mondja, a középiskolák száma nem tükrözi a demográfia alakulását, szerinte sok szakközépiskola jelentősen több szabad helyet hirdet, mint amennyi iránt valós az érdeklődés.

Emellett a racionalizáció jelentős költségmegtakarítást jelentene az államnak, a pénzt a miniszter a megmaradt iskolákra fordítaná. „Járni fogjuk a régiókat, és elmagyarázzuk a szülőknek is, miért jó néhány középiskolát összevonni” – jelentette ki Gröhling.

Túl korai

Szerettük volna megtudni, hogy a tárca miképp képzeli el a középiskolák optimalizálását, valamint arra is kíváncsiak voltunk, ugyanazon feltételek szerint kell-e eljárni a szlovák és a magyar iskolákkal is. A minisztérium azonban egyelőre nem tudott információkkal szolgálni.

„Bővebb tájékoztatást a középiskolák optimalizációjáról az oktatásügyi minisztérium akkor ad, ha aktuális lesz, egyelőre korai ez a kérés”

– áll a sajtóosztály válaszában. Hozzátették, hogy ebben a kérdésben a kormányprogramban megfogalmazottak szerint fognak eljárni, amely hangsúlyozza, hogy a diákoknak lehetőséget kell adni az anyanyelvünkön való tanuláshoz, valamint támogatni kell a kisebbségi tannyelvű iskolák működését.

A Híd akcióban

A parlamenten kívül maradt Híd tárgyalásokat kezdeményezett a megyefőnökökkel azt állítva, hogy 1400 magyar kilencedikesnek nem lesz helye magyar középiskolában. A tárca állítja, a magyar középiskolai helyek száma több a júniusban végzett diákok számánál.

Az igazság a kettő között van: ugyanis

lehet, hogy a 2386 szabad helyre több mint 3700 jelentkezési lap érkezett, viszont tudatosítani kell, hogy egy kilencedikes két vagy több helyre is beadhatja a jelentkezését.

És az sem biztos, hogy a minisztérium figyelembe veszi, hogy az adott régiókban meghatározott iskolai helyek összhangban vannak-e a valós igényekkel. Így előfordulhat, hogy bár országos szinten több hely van, mint diák, mégis lehetnek tanulók, akik nem jutnak be az általuk kiszemelt iskolába. 

A középiskolai helyeket a megyék határozzák meg, Prékop Mária, a Híd oktatásügyi szakembere szerint azonban ezt a keretszámot rugalmasan kellene kezelni. „Az igazgatók egy évvel korábban dolgozzák ki a tervezetet, de ha valami változás van, arra reagálni kell” – nyilatkozta az Új Szónak Prékop, aki példaként Füleket említette, ahol a koronavírus miatt jelentősen megnőtt a jelentkezők száma. „Sok gyereknek volt gondja az érettségivel, mivel többen Magyarországon járnak középiskolába. A koronavírus miatt sok szülő úgy döntött, inkább a helyi gimnáziumba íratná a gyerekét, de amikor az igazgató tervezte a tanévet, ezzel nem számolhatott” – mondta Prékop, aki maga is részt vett a megyefőnökkel folytatott tárgyalásokon.

Juraj Drobával (SaS), a Pozsony Megyei Önkormányzat elnökével például abban egyeztek meg, hogy a hozzá tartozó két érintett iskola az elsősök keretszámait az adott tanévben várható maximális jelentkezők alapján szabja meg. A héten pedig Milan Belicával, Nyitra megye főnökével egyeztettek. 

„Vannak iskolák, ahol nincs elég hely a diákoknak. Szerettük volna, hogy ezek az iskolák különleges elbírálás alá essenek. Azt akartuk, hogy megígérjék, erre figyelni fognak. Ez sikerült is” – tájékoztatott a tárgyalásról Prékop Mária, a Híd oktatásügyi szakembere.

Hozzátette, hogy a középiskolák optimalizációjáról is szó volt. „Azt gondolom, a magyar iskolákat nem kellene érintenie, különösképpen igaz ez a szakközépiskolákra, hiszen van, amelyből egy van az egész országban” – nyilatkozta a szakértő. 

Mint mondja, megszólították az Összefogást és az MKP-t is, hogy csatlakozzanak a tárgyalásokhoz.

Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, természetes számukra, hogy együttműködjenek a közösségünket érintő kérdésekben. „A Híddal való legutóbbi találkozón örömmel vettük a megkeresést, és szakmai támogatásunkról biztosítottuk őket” – tette hozzá a pártelnök.

Jópont-szerzés

A Magyar Közösség Pártja korábban úgy nyilatkozott, politikai jó pontok szerzéséről van szó, és

a Híd nemzeti húrokat pengetve igyekszik e pártpolitikai érdeket szolgálni.

Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi szakembere kijelentette, a kialakult helyzetet a szakoktatásról szóló törvény két évvel ezelőtti módosítása okozta, amely nemcsak a magyar iskolákra nézve hátrányos, hisz mesterségesen befolyásolja a tanulók iskolaválasztási jogát, tudatosan és agresszíven a hiányszakmák felé tereli őket.

„A célkitűzés bizonyára jogos, a módszer viszont nem elfogadható. Ráadásul a megye a saját konkurenciájának szab létszámot az egyházi és magánintézmények esetében, ily módon törvényes keretek között – néhány év alatt – akár likvidálhatja is őket” – nyilatkozta lapunknak Kiss.

Mint mondja, a pozsonyi példa üdvös, de csak a „jóindulat a rossz törvény alkalmazása során” esete. „Az MKP nevében már több alkalommal kifejeztem, hogy a legjobb megoldás a törvény minimum e passzusának hatályon kívül helyezése lenne. A másik megoldás pedig az, ha a magyar iskolákat kiemelnék, és egyáltalán nem vonatkozna rájuk ez az eljárás” – tette hozzá Kiss.