Csökken a katolikusok aránya a Föld összlakosságához képest

A pápa halála ráirányította a figyelmet a keresztény közösségekre. II. János Pál pápa 27 éves uralkodása alatt jelentős változások történtek a világ katolicizmusában. Száma növekszik ugyan, de részarányuk csökken a Föld összlakosságához képest.

A Vatikán hivatalos kiadványa, a Szentszék statisztikai hivatalának közleménye szerint 2002-ben 1,07 milliárd katolikus élt világszerte, ez az 1978-as 757 millióhoz képest jelentős növekedésnek tűnhetne. A katolikusok számának emelkedése nem egyenletes: a legerőteljesebben Afrikában növekedett a hívők száma (150 százalékkal), aztán Ázsia következik (74 százalék), majd Óceánia (49 százalék), valamint Észak- és Dél-Amerika (45 százalék). Európában viszont csak 5 százalékkal emelkedett a római katolikusok száma. A katolikusok aránya a világ népességéhez képest folyamatosan csökken: 1978-ban még 17,88, 1990-ben már csak 17,68 százalékos, 2002-ben pedig csupán 17,2 százalékos a számarányuk. A katolikusok fele (49,9 százaléka) ma már Észak- és Dél-Amerikában él, negyedük (26,15 százalékuk) Európában, nyolcaduk Afrikában (12,84 százalék), tizedük pedig Ázsiában (10,3 százalék).

Európa

Kontinensünkön a katolicizmus többféle szempontból is teret veszített az elmúlt időszakban. Nehéz helyzetben vannak például az ortodox államokban működő, a római pápa fennhatósága alá tartozó unitus vagy görög katolikus egyházak, amelyek Ukrajnában és Romániában (Erdélyben) voltak korábban erősek. Velük szemben a helyi ortodox egyházak – amelyek önálló nemzeti egyházak, és rítusaik hasonlók a görög katolikushoz – fejtenek ki erős aktivitást.

Nyugat-Európában a vallásosság általában is visszaszorulóban van. Németországban az újraegyesítés felborította a korábban az NSZK-n belül kényesen őrzött egyensúlyt: miközben Nyugat-Németországban nagyjából ugyanakkora volt a protestánsok és a katolikusok aránya, addig az egykori NDK beolvasztásával a protestánsok felé billent a mérleg. Bár nem szakadt ki a katolikus egyházból, a francia (gallikán) papság is hagyományosan sokszor önállóan politizál, ezért a római pápának mindig is tekintettel kellett lennie a franciák bizonyos fokú különállására. Európán belül ugyanakkor viszonylag erős a katolicizmus hatása Délen (Olaszország, Spanyolország, Portugália) és Keleten (Lengyelország, Szlovákia), bár mindenütt tapasztalható visszaesés a lakosság vallásos aktivitásában.

USA

Az USA-ban az újkonzervativizmus és a vallásos nézetek erősödnek ugyan, de ott tradicionálisan a protestáns egyházak erősebbek. A legutóbbi választások is ezt bizonyítják, amikor a protestáns George W. Bush az ország belső területeinek mélyen vallásos szavazóira támaszkodva nyert, miközben vesztes ellenfele, a katolikus Kerry szenátor csak a keleti és a nyugati partvidéken tudta maga mellé állítani a voksolókat. Az USA-ban azonban nem ez okozza a legfőbb problémát, hanem azok a perek, amelyek több szövetségi államban anyagilag szinte megbénítják a katolikus egyházat. Az USA-ban oly gyakori kártérítési ügyek ugyanis elárasztották a klérust, fiatalok megrontása, illetve pedofília miatt számos papot vádoltak meg híveik, s több esetben a bíróság dollármilliókat ítélt meg a felpereseknek.

A katolicizmus térnyerését azonban a mexikói és latin-amerikai bevándorlók segíthetik az USA-ban. Nem véletlen, hogy George W. Bush elnök testvére, Jeb Bush floridai kormányzó protestáns létére áttért a katolikus vallásra. Floridában ugyanis a spanyol ajkú választók határozzák meg a politikai életet, így a katolikus vallás előnyösebbnek tűnhet a politikusok szemében.

Nagy országok

A katolikus vallás térnyerése az úgynevezett harmadik világ államaiban szembeszökő. Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában toborozza a római egyház a legtöbb új hívőt. A világ legnépesebb államai közül csak Brazília tekinthető katolikusnak. 2001-ben gyűjtött adatok szerint a tíz legnépesebb állam a világon Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, Oroszország, Pakisztán, Japán, Banglades és Nigéria volt. Ezek közül a 163 milliós Brazília túlnyomórészt katolikus. A 117 milliós Nigériában, Afrika legnépesebb államában a muzulmánok aránya 50 százalék, de a katolikusok 35 százalékot tesznek ki. Itt és a fekete kontinens számos más államában kiélezett a keresztény és a muzulmán törzsek viszonya. Oroszország hagyományosan az ortodox keresztények legnépesebb állama, de jelentős a muzulmán kisebbség szerepe is. Kínában, Japánban és Indiában szó sincs a katolicizmus jelentősebb térnyeréséről, az egymilliárdos lélekszámú Indiában a hindi vallás erősödésének lehetünk tanúi, a lakosság 83 százaléka ilyen tanokat követ.

Afrika

A 10 legnépesebb állam között négy muzulmán ország található. A legnépesebb közülük a 200 milliós Indonézia, aztán a 128 milliós Pakisztán és a 123 milliós Banglades következik s végül Nigéria. Ezután Afrika második legnépesebb állama Etiópia, itt a kopt keresztények a lakosság felét teszik ki, míg a muzulmánok aránya ebben az országban 45 százalékos. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az iszlám gyorsabban terjed Afrikában. Afrika harmadik legnépesebb államában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban például 42 százalékos a katolikusok aránya.

Latin-Amerika, Ázsia

A római katolicizmus jelenlegi legfőbb bázisa Latin-Amerika, ahol a 163 milliós Brazília, a 94 milliós Mexikó, a 40 milliós Kolumbia, a 35 milliós Argentína, a 24 milliós Peru, a 22 milliós Venezuela és a 14 milliós Chile alkotják a nagyobb államokat.

Ázsiában a 73 milliós Fülöp-szigetek jelentik a katolicizmus egyik legerősebb „várát”, bár itt is sok problémát okoznak a déli országrész muzulmán lázadói. A római katolikusok aránya ebben az országban 85 százalékos, ami kivételesen nagynak mondható Ázsiában. A Közel-Keleten sokáig Libanon volt a kereszténység egyik központja, bár itt sem a római katolikus a legerősebb közöttük. Itt a keresztények összlétszáma a lakosság 37 százalékát teszi ki. (ngo)