Csernobil nem lezárt történet

A harminc évvel ezelőtti csernobili baleset után napokig semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak ki a szovjet hatóságok. A hírzárlat a vasfüggönyön innen általános volt, a szlovákiai magyar olvasók is csak napokkal az események után találkozhattak az első hírekkel. Ezekben sem tárult fel azonban a katasztrófa valódi nagysága, a kommunista sajtó amíg lehetett, igyekezett bagatellizálni az eseményeket. Eközben Csernobilban több tucatnyian vesztették életüket közvetlenül a robbanás után, és tízezreket kellett örökre kitelepíteni otthonukból. A radioaktív sugárzás átterjedt a szomszédos országokra, egészen Nyugat-Európáig. 

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"228271","attributes":{"alt":"","author":"MTI","class":"media-image","height":"405","title":"Csernobili atomerőmű-katasztrófa, 1986. április 26.","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A baleset következtében 1986 és 1990 között 90 ezer, 1990 és 2000 között további 72 ezer főt (más adatok szerint összesen 330 ezer embert) költöztettek ki, számukra 50 kilométerre északra Szlavutics néven hoztak létre új települést. Ukrajna még a katasztrófa után sem vált meg könnyen a csernobili erőműtől: az első és a második blokkot 1986 decemberében újraindították, a felrobbant negyedik fölé vasbetonszarkofágot építettek. Az 1990-es évek közepétől erős nemzetközi nyomás nehezedett Ukrajnára a csernobili erőmű végleges bezárása érdekében. Kijev 1995-ben megállapodott erről az Európai Unióval, s az utolsó blokkot 2000. december 15-én végleg leállították.

Csernobil örökségével ma sem számolt el teljesen az ukrán közvélemény: egyesek szerint fontos, hogy csökkentsék Csernobil negatív megítélését – ennek jegyében a katasztrófa helyszíne idegenforgalmi látványosság lett, amit a tragédia nem minden érintettje néz jó szemmel. Azt is sokan Csernobil „pozitív” következményeihez sorolják, hogy a katasztrófa hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. Ugyanakkor máig eltérnek az adatok az áldozatok valódi számáról: az ENSZ-szervezetek, valamint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország kormánya által 2003 februárjában létrehozott Csernobil Fórum 2005. szeptemberi jelentése szerint a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt, a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma négyezerre tehető. A Greenpeace környezetvédő mozgalom 2006-os tanulmánya szerint a sugárhatás két évtized alatt mintegy 200 ezer megbetegedést okozott és a jövőben még százezret okoz majd Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban. (szalzo, MTI)