<p>A belügyminiszter politikai egyezséget akar az új választási törvényről, a lényeg viszont nem változik. Kampánycsend ismét lesz, független választási bizottság pedig ismét nem.<br /> </p>
„Csendes” kampányok jönnek
Robert Kaliňák ragaszkodik a kampánycsend újbóli bevezetéséhez. A belügyminiszter tegnap magyarázta az új választási törvény tárcaközi egyeztetésben levő tervezetét, hangsúlyozva, hogy az új szabályok politikai konszenzus eredményeképp kell, hogy megszülessenek. „Ez a törvény nyitott, minden ésszerű hozzászólás esetén készek vagyunk a párbeszédre” – jelentette ki. Az elhangzottak alapján viszont úgy tűnik, nagyrészt már eldőlt, milyen szabályok szerint fogunk választani a következő időszakokban.
48 óra pihenés
Visszatér például a 48 órás kampánycsend. Kaliňák szerint nem igaz, hogy ezt korábban sem vették komolyan az érintettek. „A sajtó például 95 %-ban mindig betartotta” – állítja a miniszter. „Persze az óriásplakátok már jóval előbb kikerülnek, de a lényeg, hogy újakat ne ragasszanak ki az utolsó két nap alatt” – fejtette ki.
Még szigorúbb a miniszter a közvélemény-kutató ügynökségekkel: a választásokat megelőző 21 napban tilos lesz politikai pártpreferenciákat vizsgáló felmérések eredményeit nyilvánosságra hozni. Az ügynökségek százalékpontokban kifejezett eredményei között ugyanis nemegyszer két számjegyű eltérések voltak, emlékeztet Kaliňák. „A közvélemény-kutatók nem arra vannak, hogy részt vegyenek a politikai küzdelmekben” – szögezte le a miniszter. A 21 napos időkorlátból adott esetben hajlandó valamennyit engedni.
Az elmúlt választások előtt egyes kispártokat gyanúsan nagyobb eséllyel mért néhány ügynökség, ezért a miniszter javaslata részben érthető, véli Ján Baránek. A Polis közvélemény-kutató ügynökség elemzője ugyanakkor indokolatlanul hosszúnak tartja a háromhetes „embargót”. „Egy hét is elég lenne. Arról nem is beszélve, hogy az efféle korlátozásoknak az internet világában nem igazán van jelentőségük” – mondta lapunknak Baránek. Szerinte az ügynökségek akaratlanul is részei a politikai harcnak, a választások előtt nyilvánosságra hozott pártpreferenciák ugyanis hatnak a közvéleményre. „A közvélemény-kutatóknak azokat a számokat kell nyilvánosságra hozniuk, amelyek kijönnek a válaszokból. Ellenkező esetben tényleg beszállnak a politikai harcba” – véli az elemző.
Elszállt a Gorilla-ígéret
Tavaly a Gorilla-botrány kirobbanása után a parlamenti pártok azt ígérték, közös megegyezés alapján lefektetik a párt- és kampányfinanszírozás új szabályait. Ennek része lett volna egy független intézmény létrehozása, amely a választások menetét felügyelte volna. Utóbbiból viszont aligha lesz valami, mondta tegnap Kaliňák. „Szerettük volna, hogy létrejöjjön, de annyira eltérőek az elképzelések, hogy aligha sikerül” – mondta a miniszter a civil szervezetekről. Szerinte ehhez parlamenti egyezség kellene. „Van rá három hónapunk” – jegyezte meg azzal, hogy nyitott minden javaslatra.
Ha ez nem sikerül, a pénzügyminisztérium ellenőrzi majd a választások finanszírozását. Ezzel gyakorlatilag a politikusok ellenőrzik majd a politikusokat, mondta lapunknak Gabriel Šípoš, a Transparency International Slovensko vezetője. Kaliňák szerint lehetetlen apolitikussá tenni az ellenőrzést. „Ez mindig is így volt” – tárta szét a karját.
Az új választási törvény már augusztusban a kormány elé kerül. Ha életbe lép, a következő másfél évben másfél millió eurós spórolást hozhat az államnak, állítja Kaliňák.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.