Csalódott az MKP a nyelvtörvény-módosítás miatt

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy továbbra is pénzügyi bírságokkal fenyegetik a magyar polgármestereket, önkormányzati képviselőket  és állami alkalmazottakat, ha a nyilvánosságnak szánt információikat elmulasztják államnyelven is közreadni (9a §). A kereskedelmi jellegű hirdetések, reklámok esetében a magánszféra továbbra is súlyos pénzbüntetésekkel sújtható. Alapjában véve az államnyelvtörvény elfogadott változata a kisebbségi nyelvhasználati törvényhez képest fölérendelt jogszabály maradt (1. § 4. bek.). Így az államnyelvtörvény lehetetlenné teszi a kisebbségi nyelvhasználati törvény jövőre esedékes, hatékony módosítását. A jóváhagyott változat a szlovákiai magyar nyelvű televíziózást továbbra is ellehetetleníti az államnyelvű feliratozás vagy műsorismétlés kötelezővé tételével” – áll abban a nyilatkozatban, amelyet Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke juttatott el az Új Szó Online-hoz..

Az államnyelvtörvény kapcsán a szabad magyar nyelvhasználat ügyét a nemzetközi szervezetek ritkán tapasztalt erővel és egyértelműséggel támogatták – írja Berényi. A nyilatkozat szerint: „Az EBESZ és az Európa Tanács Velencei Bizottsága nyíltan kiálltak a szankciók államnyelvtörvényből való eltávolítása mellett. A Velencei Bizottság ezen kívül számos pontban javasolta módosítani a nyelvtörvényt, hogy az összhangban legyen Szlovákia önként vállalt nemzetközi kötelezettségeivel. Súlyos taktikai hibának tartjuk, hogy a kormánypártoknak az államnyelvtörvény módosításával kapcsolatos megegyezésére az említett nemzetközi szervezetek véleményének bevárása nélkül került sor.

Elutasítjuk azt a kisebbik rossz elvén alapuló érvelést, miszerint a jelenlegi módosítások jóváhagyása nélkül a Fico-kormány idején elfogadott változat maradna hatályban. Összességében ugyanis megállapítható, hogy a jelenleg elfogadott változat nem biztosítja még a 2006-os kisebbségi nyelvhasználati status quo-t sem. Kérdéses tehát, hogy a kisebbik rosszra hivatkozva a kisebbségi képviselőknek támogatniuk kell-e folyamatos és fokozatos jogfosztásunkat.”

Az MKP meggyőződése, hogy az államnyelvtörvény megfélemlítő és elbizonytalanító jellegének megőrzése nem az az út, amelyet a szlovákiai magyarok döntő többsége az együttműködés fogalma alatt ért. „Figyelmeztető jelnek tartjuk, hogy a parlamenti képviselők döntő többsége egy technikai jellegű módosítást leszámítva minden képviselői javaslatot elutasított, beleértve a Most-Híd indítványait is. MKP továbbra is azt vallja, hogy a valódi együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet és egymás elfogadása. Továbbra is valljuk, hogy alapvetően a kisebbség jogai szorulnak védelemre, nem pedig a többségé” – véli az MKP.