CoFoE: Uniós támogatást kap Szlovákia a menekültválság kezelésére

Rastislav Trnkával, Kassa megye elnökével és Michal Kaliňákkal, a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) irodájának központi igazgatójával a menekültválság által jelentősen érintett régióknak nyújtott uniós támogatási lehetőségekről és a támogatások felhasználásáról tárgyalt a képviselőnő.

„Nagyon gyorsan elfogadtunk az Európai Parlamentben egy olyan intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy ne csak a jelenlegi pénzügyi programokból lehessen segélyeket folyósítani, hanem azokból a forrásokból is, amelyeket a tagállamok nem használtak fel az előző programidőszakban” – tájékoztatott Lexmann.

Szlovákia esetében ez az összeg hétmillió euró – mutatott rá a képviselő asszony. „Szlovákiának lehetősége van arra, hogy ezt a nagy összeget a menekültek segítésével kapcsolatos bármilyen – egészségügyi, oktatási, szociális, közlekedési, szállás- és étkezési – költségek fedezésére felhasználhassák, de a szükséges hivatalos ügyek intézésére is” – tette hozzá.

Kassa és Eperjes megyében van a legtöbb menekült, Rastislav Trnka megyeelnök nagyra értékelte az uniós szervek aktív hozzáállását. „Ha nem lenne az Európai Parlament és az Európai Bizottság, nehezen tudnánk megbirkózni a humanitárius helyzettel” – fogalmazott. Jónak nevezte az EB-vel és a partnerrégiókkal folytatott kommunikációt. „Az ő segítségükkel rengeteg humanitárius segély jutott el a térségünkbe és Ukrajnába” – hangsúlyozta.

Mária Malová nagykövet, Szlovákia állandó EU-képviselőjének helyettese egy videóinterjúban rámutatott, hogy a kohéziós alapok rugalmasabb felhasználását célzó intézkedések mellett Brüsszel lépéseket tesz a támogatások koordinálására is. Ez például azt jelenti, hogy az egészségügyi problémákkal küzdő menekülteket lehetőleg olyan országba irányítsák, ahol a legjobb a konkrét pácienst érintő speciális egészségügyi ellátás.

„Az EB olyan mechanizmust hozott létre, amelynek köszönhetően 10 ezer ágy áll az Ukrajnából érkező betegek rendelkezésre, az át-szállítás költségeit 75 százalékban az EU polgári védelmi rendszere finanszírozza” – tette hozzá Malová.

Michal Kaliňák, a ZMOS irodájának központi igazgatója úgy fogalmazott, hogy az Ukrajnában, egy nem EU-tagállamban kialakult helyzet segített felismerni az uniós közösség fontosságát és értékeit. „Ugyanakkor ismét bebizonyosodott, hogy régóta nem működik az állam válságkezelő rendszere, és a munkát a Covid-19 világjárvány idején és a jelenlegi menekültválság kezelésekor is önkénteseknek és az önkormányzatoknak kellett elvégezniük” – jelentette ki.

A jelenlegi helyzetet egyfajta lehetőségnek tekinti egy olyan rendszer létrehozására, amely segítségével, ha a jövőben vészhelyzet állna elő, kezelni lehet a problémákat.

A vita résztvevői bírálták az állam általános hozzáállását a humanitárius válságok kezeléséhez. Lexmann rámutatott, hogy az állam továbbra is elkötelezett az önkormányzatok és a nonprofit szektor mellett, amelyek kezdetben vállukra vették a terheket. Hiányzik azonban a hatékony kommunikáció az állam és az önkormányzatok között.

„Meggyőződésem, hogy létre kell hozni a segítségnyújtás koordinálásáért felelős biztos hivatalát, mert a jelenlegi megoldás nem megfelelő. Egyetlen koordinátornak kell irányítania a munkát” – mutatott rá.

Lexmann szerint a menekültválság kezelése az önkormányzatok rugalmasságáról tanúskodik, ezért szerinte nagyobb autonómiát kell adni az önkormányzatoknak, beleértve az uniós források elosztását is. „Lengyelország példája mutatja, hogy működőképes ez a modell. Az önkormányzatok tudják, hogyan kell felhasználni a forrásokat, ők ismerik legjobban az igényeket” – érvelt a képviselő.

Trnka emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt közel álltak hozzá, hogy létrehozzanak egy új mechanizmust az uniós források felhasználására, de aztán mégsem ültették át a gyakorlatba. „Ha ez ma működne, az államnak nem kellene aggódnia a menekültválság miatt. Az önkormányzatok minden téren gondoskodnának a menekültekről” – mondta Kassa megye elnöke.

Kaliňák úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy változtatásra van szükség az uniós források felhasználása terén. „Rossz lenne, ha azért nem bíznánk az Európai Unióban, mert nem tudjuk kihasználni az általa nyújtott lehetőségeket” – hangsúlyozta. A kérdés azonban szerinte az, hogy az állam mennyire képes meghallgatni a helyi illetékeseket, akik ismerik a lakosság helyzetét.