Büntethetővé tennék az orvoshiányt

Az új bűncselekményért, amelyet az igazságügyi tárca az egészségügyi ellátás veszélyeztetéseként határozna meg, akár 3-tól 15 évig terjedő szabadságvesztést is ki lehetne szabni. A javaslat lényege, hogy büntetőjogi felelősségre lehetne vonni a kórházat üzemeltető képviseleti szervet, vagy annak bizonyos tagját, amennyiben egy 90 napot meghaladó időszakban nem biztosítja be, hogy az intézményben a kellő mennyiségű egészségügyi alkalmazott dolgozzon. Az igazságügyi tárca szerint a javaslat célja az emberek egészségének és életének védelme.

Alku az orvosokkal

A reformban szereplő módosítás annak az alkunak az eredménye, amelyet a kormány tavaly novemberben kötött a Szlovák Orvosszakszervezettel (LOZ), hogy meggátolják az orvosok tömeges felmondását. Bár ekkoriban a sajtóban leggyakrabban az egészségügyi dolgozók béremelési követeléséről lehetett olvasni, de az LOZ képviselői valójában egy nyolc pontból álló memorandumot írták alá Eduard Heger miniszterelnökkel, valamint Vladimír Lengvarský egykori egészségügyi miniszterrel. 

Az orvosok feltételei közt szerepelt az is, hogy a kórházak vezetősége büntetőjogi felelősséget vállaljon az egészségügyi ellátás bebiztosításáért.

Peter Visolajský, az orvosszakszervezet elnöke a Facebook-oldalán nemrégiben jelezte, továbbra is kitartanak az említett követelésük mellett. Az LOZ vezetője szerint ugyanis a kórházak igazgatói gyakran szándékosan nem vesznek fel új, fiatal orvosokat a hiányzó pozíciókba, mert így akarnak spórolni, ez pedig elsősorban a betegek kárára megy. A kórház vezetősége azonban ilyenkor nem tartozik magyarázattal senkinek, nem kell megindokolniuk, hogy miért nem vették fel a jelentkezőket. Visolajský úgy véli, hogy emiatt a fiatal, kezdő orvosok inkább külföldre mennek dolgozni, ahol a kórházak tárt karokkal várják őket. Ennek a hozzáállásnak pedig az az eredménye, hogy a szlovák egészségügyben a megfelelő utánpótlás hiányában csak tovább mélyül a munkaerőhiány. Az LOZ elnöke a bejegyzésében hangsúlyozta, csak azokat az igazgatókat kellene büntetőjogi felelősségre vonni, akikkel kapcsolatban bizonyítható, hogy szándékosan nem vesznek fel új munkatársakat.

Felháborodás

Az LOZ követelésével azonban a szakmai körökben sem értenek egyet. A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) szerint a jelenlegi helyzeten nem a büntetőeljárások, hanem az egészségügy megfelelő finanszírozása segítene, hiszen így az igazgatóknak nem kellene amiatt aggódniuk, hogy az újonnan felvett alkalmazottak fizetése veszélybe sodorná az intézmények hosszú távú működtetését. A közleményükben kiemelték, a kórházak felügyeleti szerveinek jelenleg is van hatáskörük arra, hogy szankcionálják a vezetőséget, ha nem tartják be a személyzeti előírásokat, és ehhez nincs szükség büntetőjogi eljárásra.

Marián Petko, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) vezetője és a Bártfai Szent Jakab Kórház igazgatója a Rádio Expres déli vitaműsorában úgy fogalmazott, az elmúlt 20 év egyik legabszurdabb javaslatát próbálják beterjeszteni a parlament elé. Éppen ezért a kórházszövetség is részt vesz a tárcaközi egyeztetésben, és benyújtanak egy 26 oldalas észrevételt, amelyben rámutatnak, hogy az igazságügyi tárca javaslata nincs összhangban a szlovák alkotmánnyal. Visolajský érveivel kapcsolatban pedig azt mondta, neki kórházigazgatóként nem az a tapasztalata, hogy egy helyre 10 jelentkező van, hanem ennek az ellenkezője, vagyis szinte lehetetlen új orvosokat találni. Emlékeztetett: az egészségügyi minisztérium adatai alapján mintegy 3500 orvos és 6000 nővér hiányzik az országból.

Karasnak sem tetszik

A javaslat nemcsak szakmai, hanem politikai körökben is ellenállásba ütközött. Sőt, az az abszurd helyzet állt elő, hogy Viliam Karas ügyvezető igazságügyi miniszter sem ért egyet azzal a javaslattal, amely az általa irányított tárcától érkezett.

„A jelenlegi formában a törvény elfogadását én magam is károsnak tartom, és ha a szlovák parlament képviselője lennék, akkor nem szavaznék mellette”

– jelentette ki a tárcavezető.

Hangsúlyozta, a memorandum aláírása előtt többször is jelezte a kormánynak, hogy nem ért egyet az új bűncselekmény beiktatásával, de mivel a fenntartásait nem vették figyelembe, a memorandum aláírása után már nem maradt más választása, muszáj volt beletennie a javaslatot a reformtervbe. Karas megjegyezte, bízik benne, hogy ez a pont kikerül a dokumentumból, és a parlament az említett módosítás nélkül fogja elfogadni a törvényt.

Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter szerint ez az eset is arról tanúskodik, hogy a kormány képtelen elfogadható módon igazgatni az országot.

„Ha a koalíció normálisan működne, akkor nem fordulhatna elő, hogy az igazságügyi miniszter egy ilyen értelmetlenséget terjeszt be”

– jelentette ki az SaS parlamenti képviselője. Hozzátette, a kormány így akarja áthárítani a felelősséget a kórházigazgatókra az egészségügyben uralkodó válságért.

A javaslatot még Igor Matovič (OĽaNO) is bírálta, aki korábban pénzügyminiszterként részt vett az orvosszakszervezettel folytatott tárgyalásokon. Elmondta, ha a parlament elé kerül a törvény, ő személy szerint nem fogja támogatni.

Az üggyel kapcsolatban Maroš Žilinka főügyész is megszólalt. A közösségi oldalán közölte, elutasítja a javaslatot, szerinte ilyen esetekben indokolatlan büntetőjogi eljárást kezdeményezni, ráadásul nem is járul hozzá a cél eléréséhez, vagyis az egészségügyben uralkodó munkaerőhiány enyhítéséhez. A főügyész felszólította az érintetteket, hogy az új bűncselekmények létrehozása előtt folytassanak tisztességes szakmai párbeszédet.

A javaslat jövője

Ilyen elutasítottság mellett nehéz elképzelni, hogy a javaslatot valóban elfogadja a parlament. Karas ráadásul rámutatott, hogy a memorandumban foglaltak alapján ha az említett célt sikerülne más módon elérni, akkor a feltételt az LOZ teljesítettnek fogja tekinteni a büntető törvénykönyv megváltoztatása nélkül is. Arról azonban az igazságügyi miniszter nem beszélt, hogy milyen más módon lehetne teljesíteni az orvosok követeléseit.

Az LOZ már hetekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy idén is figyelemmel fogja kísérni, teljesíti-e a kormány a memorandumban foglaltakat, és ha azt látják, hogy nem veszik komolyan a követeléseiket, akkor újra a tömeges felmondáshoz folyamodnak.

A tárcaközi egyeztetés március 14-én zárul le. A javaslatnak a jogalkotók elképzelése szerint 2023 júliusától kellene életbe lépnie.

(nar, TASR)