Bugár: hosszú távú nemzetstratégia kell

Esztergom. A királyi vár lovagtermében folytatódott az a Fidesz és az MKP által szervezett nemzetközi konferencia, amely a határon túl élő magyar közösségeknek az uniós csatlakozás pillanatában érvényes kulturális, társadalmi, szociológiai, jogi, gazdasági helyzetét vette górcső alá, s egyúttal felvázolta a csatlakozásból eredő legfontosabb tennivalókat és a nemzeti egységesülésből adódó távlati fejlődés irányait is. A konferencia végső tanulsága az, hogy a most csatlakozott országok magyar parlamenti képviselői, s főképp azok, akik az Európa Parlamentben is képviselik majd hazájukat, egyúttal mindazon országok magyarságának érdekeiért is lobbizni fognak, amelyek most még kimaradtak a csatlakozásból. A határon túli magyar közösségek egy – az adott államokra lebontott – ünnepélyes nyilatkozatot írtak alá, amelyben egyebek közt szorgalmazzák egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az EU-n kívül rekedt magyar közösségek tagjainak az unió külső határain történő átlépését, továbbá szorgalmazzák olyan politikai és jogi intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek önálló döntéshozatalát az autonómia kiépítésével. Az alapelv az önkormányzatiság és a szubszidiaritás biztosítása, éspedig európai garanciákkal. Felszólítják mindazokat az államokat, ahol magyar közösségek élnek, hogy arányuknak megfelelően biztosítsák az anyanyelven történő oktatást minden szinten, továbbá haladéktalanul orvosolják a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi aktusok következményeit, az EU joggyakorlatával összhangban, s nem utolsó sorban, hogy a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően, haladéktalanul szolgáltassák vissza az elkobzott közösségi, egyházi és magáningatlanokat a jogos tulajdonosoknak. A konferencián tegnap Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Bugár Béla, az MKP elnöke is beszédet mondott, az idézett dokumentumot mindkét politikus aláírta. Orbán a nemzet fogalmának fejlődéséről és jelentéstartalmainak módosulásáról értekezett, megállapította: a globalizáció és a szabad piac nem jelentenek okvetlenül rosszat, ha nem emberi értékeket rombolnak le, épp ezért az unión belül a család, a közösség, az összetartozás, a közös gyökerek és kultúra kohéziós erejét is erősíteni kell. Bugár Béla beszédében kifejtette: az uniós csatlakozással egy olyan új korszak kihívásaival nézünk szembe, amely megköveteli egy hosszú távú nemzetstratégia megteremtését. Lapunknak elmondta: „A magyar nemzeti közösségek az EU-csatlakozással két kategóriába csöppentek: a bekerültek már érezni fogják a határok légiesülésének jótékony hatását, a be nem kerültek viszont a schengeni határok összes kemény intézkedését a bőrükön tapasztalják majd meg. Ez a felemás helyzet követeli meg azt, hogy mi, akik bejutottunk az EU-ba, két irányba kell, hogy feladatot teljesítsünk. Az egyik egy olyan jogi norma sürgetése, amely a jogi kereteket a legmagasabb EU-szinten biztosítaná, a másik pedig, hogy az Európai Parlament képviselőiként személyesen is segítsük a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi magyarokat, akár úgy, hogy a központi, nemzetközi fórumokon hívjuk fel rájuk folyamatosan a figyelmet.”