Bugár: ez a kormány nem az ördögtől való

Vad összetételű koalíció része a Híd, a Smer–SNS–Híd együttműködés hatása látszik a párt támogatottságán is, amely 5–6 százalék között mozog. Ebből a szempontból nem tartja veszélyesnek a kormánykoalíciót?

Inkább 5,5–6,8 százalék között. A legrosszabb eredmény talán 5,4% volt. Attól függ, hogy ki méri és hogyan méri.

Elégedett ezekkel a támogatottsági adatokkal?

Azok után, hogy mindenki azt várta, még az újságírók egy része is, hogy négy százalék alá esünk vissza, én azt mondom, hogy igen. Ez az egy év arról szólt, hogy bebizonyítsuk, ez a kormány nem az ördögtől való, hogy ilyen összetételű kormánnyal is lehet eredményeket elérni. És ahogyan fokozatosan jönnek majd az eredmények, és erről tájékoztatjuk az embereket, a támogatottságunk nőhet.

Az egy dolog, hogy a kormány nem az „ördögtől való”, de a Smer és az SNS a Híd korábbi retorikájában az „ördögtől valók” voltak. Ezalatt az egy év alatt hogyan változott a Híd és a két másik kormánypárt közti viszony?

Igaz, nem szerettük a két pártot, de a választók így döntöttek. Ha annyira ördögtől való a Smer és az SNS, akkor miért kapott az egyik majdnem 30, a másik pedig 10 százalékot a választásokon? Mi, akik nem ördögtől valók vagyunk, 7,5%-ot kaptunk, a KDH pedig be sem jutott a parlamentbe. Nekünk más elképzeléseink voltak, volt egy billboardunk is, hogy „El tudnak képzelni Smer nélküli kormányt? Mi igen.” Az eredmények sajnos azt mutatták, hogy a választók nem tudták elképzelni.

A Kotleba- féle ĽSNS-nek is volt 8%-a, most pedig 12.

Ezen nem kell csodálkozni. Az a probléma, hogy a média nagy része nagyon felületes. Azt mondják, hogy három tényező befolyásolja a szélsőségesek erejének növekedését. Az egyik a korrupció, most a másik kettővel nem akarok foglalkozni. A Szlovák Tudományos Akadémiának (SAV) volt egy elemzése, amelyben összehasonlította a korrupció szintjét mérő 2008-as felmérést a 2016-ossal, és az összehasonlítás azt mutatta, hogy 2016-ra 3 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy szinte minden politikus korrupcióval gyanúsítható, részt vesz a korrupcióban. Erre mondom azt, hogy ez egy virtuális világ, ami azért alakult ki, mert az ellenzék az elmúlt egy évben mást se tett, csak azt kiabálta, hogy minden korrupció. Ennek a kormánynak eddig még egyetlen korrupciógyanús ügye sem volt. Ha ehhez hozzáillesztjük a SAV egy másik felmérését, amely szerint 2008 és 2016 között 18 százalékkal nőtt azok száma, akik személyesen nem találkoztak korrupcióval, vagyis tőlük nem kért senki pénzt, akkor látjuk a reális világot. A virtuális világ az, amit az újságírók festenek le, a reális az, hogy 8 év alatt 18 százalékkal csökkent azok aránya, akik személyesen nem találkoztak a korrupcióval.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"270863","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]]

Erre mondják, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.

Ez igaz. Ez a legnagyobb problémánk, és ezzel a kormány nem is fog tudni hatékonyan megküzdeni, hacsak nem akar törvényt sérteni. Vegyük a kompügyet. Solymos László lett a környezetvédelmi miniszter, az ügyben feljelentést tett. Nemrég kiderült, hogy a rendőrség leállította a vizsgálatot. Én rákérdeztem erre az országos rendőrfőkapitánynál. Nekem elmondta, amit még nyilvánosan nem mondhatott el, mert a döntés még nem volt jogerős: a rendőrség megkapta a Közbeszerzési Hivatal vizsgálatának eredményét, amely szerint minden rendben zajlott a közbeszerzés során. Holott mi is tudjuk, hogy ilyen rövid idő alatt, ilyen paraméterekkel rendelkező kompot, ilyen gyorsan nem lehet megépíteni. De a rendőrség nem tehet mást, ha az ÚVO ilyen állásfoglalást ad ki. Az ellenzék azonban azonnal elkezdte masszírozni a közvéleményt, hogy a rendőrség a kormánykoalíció utasítására cselekszik. Hasonló volt a Bašternák-ügy is ebből a szempontból: a rendőrség csak azt teheti meg, amit a törvény előír neki, míg egy ellenzéki politikus megtehet mindent, amit a törvény nem tilt. Ha ugyanazt a módszert használnánk, mint az ellenzék, mi vagy a rendőrség törvényt sértene.

Viszont ki lehetett volna húzni az ügy méregfogát, ha a kormány egy-két hónappal a botrány kirobbanása után lecseréli a belügyminisztert, Robert Kaliňákot.

Ha nem 6,5 százalékunk lesz, hanem mondjuk 10 vagy ennél is több százalékot érünk el, akkor elképzelhető lett volna. Mi voltunk az egyedüli párt, amelyik a koalíciós tárgyalások során ezt javasolta. 6,5 százalékkal nem tudtuk elérni, hogy ne Kaliňák legyen a belügyminiszter.

Marek Vagovič Saját fejjel – Vlastnou hlavou – című könyvében alaposan végigvezeti a Smerhez közeli üzleti csoportok ügyeit az egyes minisztériumokban. Találtak erre nyomot a Híd által vezetett tárcáknál?

Ott, ahol ilyen nyomot találunk, fellépünk ellene. A Smer problémája az volt, hogy egyedül kormányzott négy éven keresztül, és elhitte, hogy mindent megtehet. Ez látszik az említett könyvben leírt egyes példákból is. Most hárman vagyunk a koalícióban, és gondolom, ők is figyelik, mit teszünk mi, és mi is figyeljük őket.

De azt nehéz elképzelni, hogy egy 100 százalékra pörgetett korrupciós rendszer a választások után visszazuhan nullára, és mindenki megjavul.

Mit jelent az, hogy 100 százalékra felpörgetett korrupciós rendszer? Mi alapján jelenti ezt ki?

Az említett könyvből kiderül.

Ez a könyv is olyan, mint a Gorilla-ügyirat. Abban is vannak valós, igaz dolgok, de vannak benne hazugságok is, amit csak azért kevertek bele, mert időközben megtudták, hogy lehallgatják őket. Jó taktikát választottak. Belekevertek engem is. Azt mondják, Bugárral kell beszélni, ha a Transpetrol visszavásárlásáról van szó. De a Transpetrolt az első Fico-kormány idején vásárolták vissza, ahhoz semmi közöm nem volt. Valami attól még nem lesz igaz, hogy leírják. Az igaz, hogy nem kell bemutatni a Smer gazdasági hátterét. Ezzel mi is küzdünk az egyes minisztériumokban, például mikor arra jövünk rá, hogy vannak túlárazott beszerzések. Ilyen például az eperjesi elkerülő út, amelyet át kellett vizsgáltatnunk, és így 22 millió eurót takaríthatunk meg. Most erről folynak a tárgyalások.

A prioritásokat már említette, az egyik a kisiskolák megmentése volt, amit tavaly májusban egy törvénymódosítással ideiglenesen megmentettek. Mi lesz a kisiskolák további sorsa?

Ez nem ideiglenes megoldás, már nincsenek veszélyben kisiskolák és a nemzetiségi iskolák, a törvényben ugyanis már nem szerepel, hogy rájuk is érvényesek a minimális létszámok. Még biztosítani kell az anyagi hátteret. Most talán tovább tudunk lépni, a most készülő törvénytervezet szerint már nem lehetőség lesz az ilyen iskolák plusztámogatása, hanem kötelesség.

A célegyenesbe jutott a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozása. Nehéz volt elérni a koalíciós partnereknél a jogszabály elfogadását?

Bekerült a kormányprogramba, így nem volt vele probléma. A másik két párt is tartja magát a kormányprogramhoz. Ami kicsit talán nehezebben ment, az az összeg elfogadtatása. Tavaly sikerült 4,5 millió euróra emelni a kisebbségi kultúra támogatását, az alap pedig 8 millió euróból gazdálkodhat. Szeretném azonban, ha ez a megemelt összeg nagyobb felelősségre késztetné a döntéshozókat is, mert nem tartom jónak, ha a kisebbségi kultúrára szánt pénzt magyarországi haknicsoportok kapják. A népművészeti csoportjainknak pedig nem jut pénz. De ezt mi nem tudjuk egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, ezért szeretnénk, ha szakemberek vennék kezükbe az irányítást.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"270864","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"308"}}]]

Milyen a kapcsolatuk az MKP-val?

Van kapcsolat a két párt elnöke között. Megpróbálunk tisztességesen megbeszélni minden dolgot. Eddig egyetlen hivatalos tárgyalásunk volt. De hogy lássuk, miről van szó: nem tudom elfogadni azt az elképzelést, amit ők szeretnének, hogy fél évvel a parlamenti választások előtt gyorsan működjünk együtt, viszont addig pofozzuk a Hidat, amíg lehet. Nos, ezt nem lehet, mert mi is visszaütünk. Ráadásul van néhány példa, ami erősíti azt, amit én mondok: a komáromi önkormányzati választások. Ha valahol feszültség van, és mi azt nem próbáljuk megoldani, eltávolítani, akkor az fog történni, mint Komáromban.

Ennyire befolyásolja 5-6 komáromi politikus azt a távlati tervet, hogy együttműködjön a Híd és az MKP?

Ezt az MKP-tól kell megkérdezni. Én azt hittem, hogy nem. Ha ők ettől félnek, akkor valószínűleg nagyobb a baj, mint gondoltam.

Magát a folyamatot hogy látja? Ha Nyitra megyében nem, Nagyszombat megyében sikerülhet?

Nem tudom, még nincs egyezség. Ott valószínűleg személyi problémák is lehetnek, tehát ki, mikor, kit állít. Még nem volt egyezség, konkrét tárgyalás sem volt, csak a pozíciókat mondtuk el. Most ennek a megerősítésére várunk, valamikor április elején, mikor kiderül, hol tudunk együttműködni, és ahol tudunk, ott hogyan. Csak nem tudom, mennyire őszinte ez a szándék, amikor Fenes Iván, a párt dunaszerdahelyi járási elnöke azt mondja egyik interjújában, hogy az MKP jelöltjei a párt önálló jelöltjei lesznek a 2017-es választásokon.

Térjünk vissza a szélsőségek elleni harcra. Kotlebáék 8 százalékot szereztek a választásokon, most egy utóbbi mérés szerint 12 százalékon állnak. Hogy tud ez ellen harcolni a koalíció? Arról volt szó, hogy gátat akarnak vetni a szélsőségeseknek.

Ezt egy elemzésben olvastam a múlt héten: a szélsőségek megfékezése nem lehet kizárólag a kormány dolga, az ellenzéknek ugyanúgy be kell kapcsolódnia, és ugyanilyen fontos a civilszervezetek részvétele is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a kormány azért nem tud küzdeni, mert az ellenzék nem hagyja. De azt nem lehet ráfogni a kormányra, hogy leült volna tárgyalni mondjuk Kotlebával, viszont az ellenzék igen. S itt most nemcsak Sulíkra gondolok, aki titokban tárgyalt vele, hanem mikor a parlamentben a bizottsági posztokat osztottuk el, akkor ők leültek és végigtárgyalták, hogy Kotlebáéknak nem lesz bizottsági elnökük, de több alelnöki posztot is kaphatnak. Aztán mikor nagy volt a közvélemény nyomása, visszaléptek. De hozzájárul más is, amit mindig el fogok mondani. Sulík három héttel a választások után azt üzente nekünk: „Pokollá teszem az életeteket”. Ez folyt a 2016-os évben. S hogy ennek mi volt az eredménye? Amikor másodszor próbálták leváltani Kaliňákot, a hétórás vita után kiállt Kotleba utolsóként, és azt mondta: „nézzék meg, kedves hölgyeim és uraim, ez a két csapat hét órán keresztül vitatkozott egymással, ki a nagyobb rabló. Mi vagyunk az egyedüliek, akik tudjuk, hogy kell megoldani az emberek problémáját”. Feltették a felvételt a YouTube-ra, több mint 300 ezren nézték meg. Míg mi veszekszünk – mert ha az ellenzék támad, mi is elmondjuk a véleményünket – ők szép csendben ülnek, és növekszik a népszerűségük.

Ezt a harcot nem nehezítik például Fico romaellenes kijelentései, az, hogy részben átveszi a szélsőségesek retorikáját?

Nem vagyunk egyformák, ebben a hármas koalícióban vannak olyan pártok, melyeknek más a véleménye ugyanabban az ügyben. Ha ezek a megnyilvánulások a retorikán túl konkrét cselekvésekben is megnyilvánulnak, akkor tudjuk, mit kell lépni. Ez ugyanis növelné a rasszisták esélyeit, és ez nem jó.

MENYHÁRT JÓZSEF: AZ MKP NEM AKAR CSÓKOSOKAT

Folyamatosan kampányolnak, szóróanyagokat, leveleket küldenek ki, lakossági fórumokat tartanak. Erre miért van szükség?

Minden fél évben megy egy levél. Nem vagyok hajlandó kidobni 2 millió eurót a kampányra, aztán úgy végezni, ahogy végeztünk. Inkább közben fogjuk tájékoztatni az embereket.

A saját jövőjét hogy látja?

Azt az emberek döntik el.

Tíz évvel ezelőtt kijelentette, hogy már inkább kertészkedne.

Az nem tíz évvel ezelőtt volt, csak kilenc és féllel. 2007 áprilisában lett néhány szavazatos többséggel Csáky Pál az MKP elnöke, én pedig ősszel mondtam azt, hogy valószínűleg nem maradok a politikában, szeretnék mással foglalkozni. Igen ám, csak rengeteg visszajelzés jött a választóktól, hogy ezt ne tegyem. Hogy jól döntöttem, az is bizonyítja, hogy azonnal bejutott a Híd a parlamentbe, s azóta is parlamenti pártként működünk.

Finta Márk, Lajos P. János