Bugár és Menyhárt a Híd–MKP tárgyalásokról

Bugár: Nem csak a megyei választások a tét Csak az első, de szükséges lépésnek tartja a pénteki fordulót Bugár Béla, a Híd elnöke. Az eredményekről és a lehetséges folytatásról kérdeztük. 

Hogyan értékeli a pénteki megbeszélést? 

Ez egy szükséges politikai tárgyalás első fordulója volt. Már egy éve meghívtuk az MKP vezetését, ennek ellenére csak most került rá sor. Megegyeztünk abban, hogy amenynyiben tényleg kölcsönös az együttműködési szándék, akkor lejárató kampányt egyik párt sem indít a másik ellen. A tárgyaláson is elmondtam: ha együtt akarunk működni, de a másik párt egyes képviselői állandó támadásokat folytatnak, akkor az együttműködés sikertelen lesz. Amennyiben ezt betartja az MKP, akkor el lehet mondani, hogy van egy kis előrelépés. Azt is elmondtuk, hogy stabil partnerre van szükség. A nagypolitikában is látszik, hogy amennyiben a partner instabil, nem sokat lehet elérni. Amiben megegyezünk, azt be is kell tartani. Azt szerettük volna elérni, hogy ne legyen régió, ahol egymás ellen kampányol a két párt, mert az rá fogja nyomni a bélyegét a választásokra. Ezért lenne nagyon veszélyes helyzet, ha például valamelyik megyében csak a megyeelnökjelöltben sikerülne megegyezni, a képviselőlista nem lenne közös. A képviselőjelöltek esetében egymás ellen kampányolunk, a megyeelnökjelöltért meg közösen? Az országos vezetés segítse, támogassa, ösztönözze megegyezésre a járási, a megyei szinteket. 

Ezzel egyetértett az MKP? 

Azt tudtuk elérni, hogy lesz még egy tárgyalási kör. A konkrét megegyezéseket a megyei szervezetekre bíztuk, ők fognak tárgyalni, ha nincs egyezség, akkor még egyszer átvesszük a lehetőségeket, és utána eldöntjük, hogy hogyan tovább. Abban is egyetértettünk, hogy igyekezni kell, hogy ne indítsunk egymás ellen megyeelnökjelölteket. Figyelmeztettünk ugyanakkor arra, hogy egyik párt sem „káderezheti” a másik jelöltjét, vagyis például a komáromi szervezet nem mondhatja azt, hogy nem értünk egyet a jelölttel, mert akkor a galántai vagy a dunaszerdahelyi szervezet is mondhatja a másik párt jelöltjére, hogy mi meg őt nem tudjuk támogatni. Szükség volt erre a megbeszélésre, de az eredményt akkor fogjuk látni, ha kiderül, hogy a megyék hogyan gondolkodnak. 

Csak a megyei választások kerültek szóba? 

Nem, szerintünk nem csak a megyei választásokról kell egyeztetni, ennél sokkal nagyobb a tét. Az együttműködés lehetősége a tét. A megyei választások az első lépcső ahhoz, hogy lássuk, működhet-e az együttműködés, hogy kiderüljön, őszinte-e az együttműködési szándék, vagy vannak olyan térségek, ahol a gyűlölet ennél nagyobb, és nem lehet együttműködni. 

Az egymás elleni kampány tilalma csak a megyei választásokra vonatkozik? 

Nem, általában érvényes, hogy nem indítunk a másik ellen lejárató kampányt. Érvényes a választások közti időszakokban is. Elmondtuk, hogy amennyiben az egyik párt valamelyik országos képviselője vagy akár helyi szervezetének elnöke negatív, támadó jellegű kijelentést tesz a másik párt bármelyik tagjáról, azt az illetékes párt vezetői leállítják. Ha tehát valamelyik vezetőnk támadná az MKP-t vagy annak elnökét, akkor az én feladatom lesz leállítani. És ezt ugyanolyan nyíltan kell tenni, ahogyan a lejáratás történt: ha például az Új Szóban, akkor nekem az Új Szóban kell ugyanúgy rendbe tennem, és el kell mondanom, hogy az ilyen ember vagy elfogadja a párt véleményét, vagy pedig nem tudunk vele tovább együttműködni. Az őszinte együttműködéshez ez kell. Tegnap tárgyaltunk Őry, Csáky és Gubík kijelentéseiről is. Az nem működik, hogy együtt akarunk működni, a másik párt EP-képviselője pedig bizniszpártról beszél és pöcegödörrel példálózik a Híd kapcsán. 

A megyeelnökjelöltek kapcsán említett példa arra utal, mintha megegyeztek volna: Nyitra megyében a Híd, Nagyszombat megyében pedig az MKP állíthat elnökjelöltet. 

Nem, ilyen egyezség nincs. Csak azt mondtuk, hogy arra van lehetőség, azt kell megpróbálni, hogy egymás ellen ne indítsunk elnökjelöltet. De ez nem azt jelenti, hogy egyik megyében az egyik, a másikban a másik párt indít jelöltet, lehet például független személy is a megyeelnökjelölt. Ennek azonban van még egy vetülete: a pártvezetésnek akkor is lépnie kell, ha valamelyik tagjuk a megegyezés ellenére független jelöltként akar indulni. Az ilyen jelöltet ki kell zárni a pártból. Olyan nem fordulhat elő, mint a 2014-es önkormányzati választásokon Komáromban, ahol az MKP-ból kivált és függetlenként indult polgármesterjelölt számíthatott a párt nyílt vagy kevésbé nyílt támogatására. 

Mikor lehet a következő tárgyalási kör, mennyi időt kapnak a megyék a tárgyalásokra? 

Nagyon sokat nem, legfeljebb egy hónapot. A megyéknek március közepéig ezt valahogyan le kell zárniuk, nekünk pedig március végéig meg kell egyezni. Mert más lehetséges partnerek is szóba jöhetnek. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"266312","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"311","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Menyhárt: 2017 a következő évtized próbája lesz Az első fordulóban ugyan nem tudtak megegyezni, de folytatják a tárgyalásokat. 
A Híd és az MKP pénteki tárgyalásáról Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártjának elnökét kérdeztük. 

Milyen volt a pénteki találkozó hangulata? 

Konstruktívnaktűnt. Haamásikfél nem fogadott volna el semmit, gyorsan véget is ért volna, ám nem így történt. Mindkét fél védte a saját álláspontját, a Híd azt, hogy vagy mindenütt meg kell egyeznünk, vagy sehol. Én már korábban is elmondtam, hogy az MKP számára mindenütt megegyezni nem elfogadható szempont, ugyanis a pártunk struktúrájából adódóan nálunk csak ott lehet megegyezni, ahol ezt a helyi szervezetek is akarják. A pénteki találkozónak ez lett a végkimenetele, a döntést a pártok alsó szintjeire utaljuk, a kerületi tanácsok hamarosan egyeztetni fognak. Ezután látjuk majd, hol lehet eredményes az együttműködés és hol nem. Szerintem a döntés pont ebből adódóan lesz hiteles, a helyi szervezetek tudják, hol érdemes együttműködni. 

2013-ban ehhez nagyon hasonló volt a forgatókönyv, akkor is folytak a tárgyalások helyi szinten. Mi az, ami most más a négy évvel ezelőtti helyzethez képest? 

Most 2017-et írunk, a fogyásunk pedig még erősebben mutatkozik. A szórványban, ahol egyébként is nagyon kicsi a merítés, egymás ellen indulni nem járna eredménnyel, még megyei pozícióinkat is elveszítenénk. Az együttműködés haszna pont itt mutatkozna meg. A tömbben nem csupán a pártok jelöltjei mérkőznek meg, hanem a függetlenek is, más pártokról ne is beszéljünk. Ami 2013-hoz viszonyítva más lesz, az épp az, amiben pénteken megegyeztünk: hogy korrekt kampányt folytatunk, programokról, jelöltekről beszélünk, nem más pártok sározásával próbálunk előnyhöz jutni. 

Hogy lehet megakadályozni a sárdobálást egy decentralizált pártban? Mi lesz a reakció, ha ez mégis bekövetkezik? 

Nagyon sok olyan megyei képviselőnk van, aki becsületesen végigdolgozta az elmúlt négy évet. A megyében nagyon komoly döntési hatáskörök vannak, és ahol nincs ilyen képviseletünk, teret vesztünk. Az eredményeinkre kell összpontosítani, egyértelműen kommunikálni ezeket. Aki ezzel foglalkozik, annak nincs ideje mások sározására. Mintha az ember futóversenyen venne részt: ha mindig oldalra pislog, rosszabb eredményt ér el, mint ha előre figyel. Egyértelmű célok meghatározásával tudjuk megszólítani a választókat, sokkal korrektebbül, mintha mások eredményeit próbálnánk dehonesztálni. 

Megegyeztek abban is, hogy nem indítanak egymás ellen megyeelnökjelölteket, továbbá hogy szakmailag felkészült és elfogadható jelölteket állítanak. Továbbra is szóba jöhetnek azok az emberek, akikről korábban szó volt az MKP-ban,Berényi József és Farkas Iván? 

Az a szakmailag felkészült jelölt, aki ismeri a megyei politikát, a rendszert, és az, mi hozható ki egy megyefőnöki vagy alelnöki pozícióból. Nem jó jelölt az, akit csak úgy előhúzunk a kalapból. Alapkritérium, hogy legyen megyei múltja, lássa át a regionális rendszert. Berényi József és Farkas Iván ezeknek a feltételeknek megfelelnek, ezért is javasoltuk őketkorábban. Adöntésazonbanmég nem született meg, és lesz egy újabb találkozó az MKP és a Híd között – ott már jelöltekről, konkrét egyezségekről, vagy épp arról tárgyalunk majd, hol nem tudtunk megegyezni. 

Előfordulhat tehát, hogy a két legfontosabb magyarlakta megye egyikében beáll egy hidas jelölt mögé az MKP, a másikban pedig fordítva? 

Erre egyelőre nem tudok válaszolni, csak annyit, hogy minden lehetséges, minden egyezség és jelöltek kérdése. Több alternatíva van Nyitra és Nagyszombat megyében, de nem szabad elfeledkezni Kassa és Besztercebánya megyéről sem – az utóbbi pedig nagyon fontos lesz, oda kell figyelni, hogy ne forgácsolódjanak szét a szavazatok, és gátat vethessünk az ott elharapózó szélsőségeknek. Nem két megyéről van szó tehát, hanem ötről, és mindenhol a legjobb megoldást kell keresni. Sokan kritizáltak minket, miért tárgyalunk egyáltalán, hiszen jobb a pozíciónk. De mi nem alibiből egyeztetünk, és a másik oldalról is éreztem, hogy ennek számukra is tétje van. Nagyobb áldozatot mi hozunk, de itt nem az MKP-ról van szó, hanem az egész magyar közösségről. 

Hogyan látja, most végre túl tud lendülni a két párt az elmúlt hét év feszültségein? 

Hét év „hidegháborús” viszonya után egyik pillanatról a másikra nem fogják szeretni egymást azok, akik eddig kritizálták a másik felet, vagy dobálták rá a sarat. Ez egy adokkapok viszony volt, és egyik fél sem maradt adós. A 2017-es év a következő évtized próbája lesz, nem csak a 2020-as választásoké. Most kell jó eredményt elérni, utána tudunk lépésről lépésre tovább építkezni. S itt nem csupán az MKP–Híd szembenállásról van szó, hanem az egész társadalom megosztottságáról.  (Finta Márk, Lajos P. János)