Bugár Béla: Őrizzük november 17-e üzenetét!

Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim,

örömmel tölt el, hogy a mai napon azon a téren állhatunk, ahol 26 éve a történelem a demokráciáért és szabadságért vívott egyik legjelentősebb küzdelme zajlott. Számomra ma szimbolikus jelentőségű az a tény, hogy ma ilyen kellemes az idő, míg 26 évvel ezelőtt a hőmérő higanyszála fagypont alatt volt.  Akkor a csikorgó hideg sem akadályozta meg az embereket abban, hogy egy párt 40 évig tartó egyeduralma ellenére addig ne hagyják el a teret, míg el nem érték azt, amit akartak. Ez az elszántság az, ami ma hiányzik.

Ma ismét egy párt kormányoz, és úgy tűnik, hogy nem jöhet olyan botrány, amely megingatná a Smer helyzetét. Annak ellenére, hogy Szlovákia elmerül a közbeszerzésekkel kapcsolatos korrupciós ügyekben, hogy nem működik az igazságügy, az iskolaügyben és az egészségügyben egy klikk mozgatja a szálakat, fennáll annak veszélye, hogy ismét kormányt fog alakítani.  A kormánynak nincs önkontrollja, a polgárokat nem létező ellenségekkel ijesztgetik, és szociális csomagokkal nyerik el a választók jóindulatát.

Azonban ez nem a polgárok hibája, hanem a miénk is, hiszen nem vagyunk képesek a választási eredményen túlmutató fontosabb célokat szolgáló együttműködésre. Örülök, hogy ma azon pártok képviselői állnak itt velem, akik képesek lehetnek arra, hogy változtassanak a jelenlegi helyzeten. Véleményem szerint ezek a pártok képesek arra, hogy egy működőképes alternatívát jelentsenek a Smer-rel szemben.

Tisztelt barátaim, mai megemlékezésünk egy olyan időben zajlik, amikor Európa és a világ döbbenten áll a múlt heti események előtt. Hihetetlen, hogy mire képesek a civilizáció értékeit teljesen semmibe vevő emberek. Mindegy, hogy kinek a nevében követik el tetteiket, minden esetben önkényuralmi rendszerek érdekeit szolgálják. Militáns céljaikat követve orvul és gyáván támadnak mit sem sejtő emberekre.  A franciák bánata és gyásza így egyben a miénk is.

Kedves barátaim, a mai nap a szabadságért és a demokráciáért folytatott harcunk emléknapja. Egy nap azonban kevés ehhez, mert hajlamosak vagyunk elfelejteni azt, hogy a demokráciát és szabadságot nem csak védenünk kell, hanem minden nap újra és újra meg kell érte küzdenünk.  Ez nem ajándék, nem természetes és nem eleve adott. Hanem egy olyan gondolkodásmód, amelyhez mindannyiunknak következetesen ragaszkodnunk kell, még akkor is, ha nem ez a legkényelmesebb. Ugyanúgy, mint ahogy tették ezt sokan 26 évvel ezelőtt is, hogy ne történhessen meg, hogy kényelemszeretetünk miatt gyerekeink forradalmárokká válnak.

Ne feljtsük el, emlékezzünk rá és őrizzük november 17-e üzenetét!