Brüsszel halogatása rengeteg kárt okozhat a gazdáknak

Ha Ukrajna, Oroszország és közvetítő partnereik, Törökország és az ENSZ között nem születik egyezség a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítások újraindításáról, az a Szlovák Malomipari Társulás (SSM) szerint humanitárius katasztrófához vezethet a világ legszegényebb országaiban. A szlovákiai malmok szakmai szövetsége ezért működőképes logisztikai folyosók megnyitását követeli az Európai Bizottságtól, hogy az ukrán gabona és liszt ne az Európai Unió országaiba, hanem Afrikába kerüljön.

Hatalmas a nyomás

„Az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban megmutatta, hogy a szabadpiac oldalán áll. Az Ukrajnával határos országok gazdálkodói és élelmiszertermelői ezért óriási nyomásnak vannak kitéve ezen áruk importja miatt. Ez azt eredményezte, hogy az érintett országok megtiltották az importot. Most azonban itt az ideje, hogy a nyugat-európai tagállamok és maga az Európai Bizottság is bebizonyítsa, képes betartani a tranzitfolyosókkal kapcsolatos nyilvános ígéreteket” – mondta Milan Lapšanský, a Szlovák Malomipari Társulás főtitkára.

Múlt szerdán, július 19-én Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária és Románia közös nyilatkozatot írt alá Varsóban, amelyben az Ukrajnából származó gabonaimport tilalmának meghosszabbítását kérik. Ez közvetlenül az összes uniós tagállam e héten Brüsszelben zajló tárgyalásait megelőzően történt. A közös nyilatkozatban az aláíró országok közölték, hogy támogatják az Ukrajnából származó gabonaszállítmányok folytatását a területükön keresztül, de 2023 végéig fenntartják az ukrán gabonabehozatal tilalmát az országaikba.

Gyorsan kell dönteni

„Az Európai Bizottság szeret arról beszélni, hogy mit kellene tennünk. A jelenlegi helyzetben azonban nem szavakra, hanem konkrét lépésekre lesz szükségünk ennek a hatalmas humanitárius műveletnek a logisztikai előkészítésére és finanszírozására” – figyelmeztet Lapšanský, aki szerint ezzel kapcsolatban az Ukrajnával közvetlenül szomszédos országokra, azok gazdálkodóira és élelmiszertermelőire hárul majd a legnagyobb teher.

„Ez már most is látható a magtárak telítettségében és az ezekben az országokban zajló árháborúban. Nemcsak a szlovákiai malmok, hanem a gazdák is képtelenek versenyezni az Ukrajnából származó áruk és élelmiszerek dömpingáraival, ami az EU összehasonlíthatatlanul szigorúbb jogszabályaival magyarázható. Ezért felszólítjuk a felelős európai intézményeket, hogy nyilatkozatok helyett valódi és érdemi intézkedéseket hozzanak. Ellenkező esetben óriási méretű humanitárius válság és instabilitás fenyeget Afrikában, régiónkban pedig a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés összeomlásával leszünk kénytelenek szembenézni”

– állítja Milan Lapšanský.

Kedden tárgyalnak

Az Európai Bizottság idén májusban engedélyezte Szlovákiának és négy másik uniós országnak, hogy a gazdáikra háruló elviselhetetlen nyomás miatt betiltsa az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag értékesítését a piacain, nem korlátozva közben a más országokba irányuló exportot. Az érvényes szabályok alapján a tilalom szeptember 15-én járna le, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária azonban múlt szerdán megegyeztek abban, hogy az idei év végéig meghosszabbítják az ukrán gabonaimport tilalmát. Továbbra is lehetővé teszik azonban, hogy a területükön keresztül a világ más részeire szállítsák a gabonát, miután Oroszország július 17-én felfüggesztette a fekete-tengeri ukrán kikötőkből származó gabona biztonságos exportjáról szóló megállapodást. Régiónk országainak a földművelésügyi miniszterei felszólították az EU-t arra is, hogy dolgozzon ki olyan mechanizmusokat, amelyek révén az ukrán gabona és más élelmiszerek úgy juthatnak el a rendeltetési helyükre, hogy az ne károsítsa a tranzitországok mezőgazdaságát. A felvetetett kérdéseket az Európai Unió mezőgazdasági és halászati tanácsának keddi (július 25.) ülésén szeretnék megvitatni.