Brexit lesz, de nem tudni mikor, és milyen

Brüsszel. Míg a brit parlamenti választások előtt csak az volt kérdéses, mikor érhetnek véget Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépéséről, a brexitről folytatott tárgyalá- sok, jelenleg már az is kérdője- les, mikor kezdődhetnek el.

Az előrehozott parlamenti választások legnagyobb tétje az volt, sikerül-e kellő fölénnyel nyernie a konzervatív párti Theresa Maynek. Egy ilyen győzelem után ugyanis sokkal erősebb mandátummal tárgyalhatott volna a szigetország kilépésének feltételeiről. Charles Tannock, az Európai Parlament brit konzervatív párti képviselője szerint a jelentős fölény nélküli győzelemmel sokkal nehezebb lesz elhallgattatni a Konzervatív Párt kemény magját, amely a kemény brexitet követeli. „Bár May is úgynevezett kemény brexitről beszélt, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy a népszavazás előtt azok közé tartozott, akik az uniós tagságot támogatták. Kellő többséggel a konzervatívok visszafogott magja, amely szerintem a többséghez tartozik, sokkal könnyebben meggyőzhette volna a miniszterelnököt arról, hogy számtalan olyan terület van, ahol a brexit után is szoros kapcsolatban maradhatunk az unióval” – mondta Tannock, akinek szlovák állampolgárságú felesége van, és határozottan ellenezte az unióból való kilépést. Ennek ellenére állítja, a népszavazás eredményeit tiszteletben kell tartani, s mindent el kell követni annak érdekében, hogy London a lehető legjobb megállapodásra jusson az Európai Unióval.

Képtelenek tárgyalni

Brüsszelben nyílt titokként kezelik, hogy London végképp nincs felkészülve a kilépési tárgyalásokra. Bár Theresa May mögött olyan, a jelenlegi kormány tagjait is magába foglaló szakértői csoport áll, amely korrekt tárgyalásokat folytathat az unióról, az eddig lebonyolított egyeztetésekből is egyértelmű, hogy a britek nem is sejtik, milyen kemény fába vágták fejszéjüket. Bár a miniszterelnök kész folytatni az egyeztetéseket, kérdéses, meddig bírja ki, ugyanis jelentős parlamenti többség nélkül rendkívül nehéz dolga lesz – ráadásul, a Munkáspárt már most azonnali lemondását követeli.

A helyzeten az sem segítene, ha a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kerülne a miniszterelnöki posztra és megszerezné a többséget a parlamentben. Corbyn csapata ugyanis még annyira sincs felkészülve a kilépésről szóló tárgyalásokra, mint a konzervatívok képviselői. „May elejétől fogva azt állította, hogy a brexit csak és kizárólag brexitet jelent, más kiút nincs. A munkáspártiaknak sokkal tovább tartott, míg valamilyen állásfoglalásra jutottak ebben a kérdésben” – vélekedik Tannock.

Fontos a brexit számlája

Londonnak hivatalosan 2019 tavaszán kellene elhagynia az uniót, ám egyre biztosabb, hogy az alig kétéves időszak alatt lehetetlen lesz egyezségre jutni. Leegyszerűsítve elmondható, hogy London először azt akarja tisztázni, miképp alakul a szigetország kapcsolata az unióval a brexit után. Az EU viszont nem enged, s először a kilépés feltételeit akarja tisztázni, ezt követően hajlandó tárgyalni a további együttműködésről.

May azt mondta május végén, hogy London a június 8-i előrehozott brit parlamenti választások után 11 nappal akarja megkezdeni a tárgyalásokat Brüsszellel Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból, vagyis június 19-én kellene megkezdődnie a tárgyalássorozatnak.

Az unió azt akarja Londontól, hogy fizesse ki a brexit úgynevezett számláját, magyarán azt az összeget, amelynek befizetésére a 2020-ig tartó költségvetési időszakban elkötelezte magát. Azt, hogy mekkora összegről van szó, még nem tudni pontosan, ami biztos, hogy több tízmilliárd eurós számláról. A gond azzal van, hogy London nem hajlandó fizetni. Azzal érvel, hogy az uniós költségvetéshez sokkal nagyobb összeggel járulnak hozzá mint amennyit visszakapnak Brüsszeltől, így egy centtel sem tartoznak.

Az unió viszont állítja, ha nem egyeznek meg az összegen, nem nyitják meg a Nagy-Birtannia és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatáról szóló tárgyalásokat sem. A kemény brexit szerint London távozna a közös piacról és saját kereskedelmi egyezséget akarna kötni az unióval. Ez sem lesz egyszerű folyamat. Például az unió és Kanada közti kereskedelmi egyezségről, amely több mint kétezer oldalas és súlya eléri a hat kilót, tíz éven át tárgyaltak.

Bíznak a sikerben

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke bízik abban, hogy a brit parlamenti választások eredménye nem lesz hatással a brexitről szóló tárgyalásokra, így azok minél hamarabb megkezdődhetnek Nagy-Britannia és az Európai Unió között. „Várjuk a brit küldöttséget. Először az elválás formájáról kell megállapodnunk, utána pedig a jövőbeni kapcsolatok szerkezetéről” – idézte az MTI az EB elnökét. Arra a kérdésre, hogy elég lesz-e a szabályokban meghatározott két év a tárgyalások befejezésére, Juncker azt válaszolta: erről most nem érdemes beszélni, hiszen a tárgyalások még el sem kezdődtek.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében közölte, nem tudjuk, mikor kezdődhetnek meg Nagy-Britanniával a kilépési tárgyalások, csak azt, mikor kell befejeződniük. Tusk hozzátette, a feleknek mindent meg kell tenniük olyan helyzet elkerülése érdekében, ami a tárgyalások hiányában elmaradó megállapodást eredményezne.

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-ügyi főtárgyalója is hangsúlyozta, a kilépési tárgyalások menetrendje és az Európai Unió álláspontja a kérdésben világos. „Egyesítsük erőinket, hogy megállapodásra jussunk” – fogalmazott.