Brexit: indul az egyéves átmeneti időszak

A brexitmegállapodás életbe lépéséhez az Európai Tanács minősített többséggel történő jóváhagyása is megtörtént tegnap.

Angol helyett francia?

Radovan Geist, az euractiv.sk szakportál elemzője elmondta, a britek kilépése ellenére az angol az unió egyik hivatalos nyelve marad. „De biztos nagyobb nyomás lesz majd a német és a francia nyelv szélesebb körű használatára” – mondta a szakember. Hozzátette azonban, hogy az angol világnyelvi státusza miatt az unió nem fog lemondani ennek a nyelvnek a használatáról. „Illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy Írországban, amely továbbra is az unió tagja, az ír mellett az angol is hivatalos nyelv” – magyarázta Geist.

Indulnak a tárgyalások

Az Egyesült Királyságnak az unióból való távozása, a friss fejlemények ellenére, hosszadalmas folyamat lesz. A február elsején kezdődő átmeneti időszak 2020. december 31-én ér véget. Az Egyesült Királyság és az unió közötti bármely a kilépés utáni viszonyokat szabályzó szabadkereskedelmi megállapodást addigra kell lezárni ahhoz, hogy az 2021. január elsején életbe léphessen. Geist szerint nem várható, hogy ez egy komplex dokumentum legyen, ugyanis egy összetett megállapodás-rendszer kidolgozására nincs elég idő. Az átmeneti időszak egyszer ugyan meghosszabbítható egy egytől két évig terjedő időszakkal, de az erre vonatkozó döntést július elsejéig kell meghoznia az EU és az Egyesült Királyság közös bizottságának. Az unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló minden megállapodáshoz szükség van az EP jóváhagyására is. Ha a megállapodás tagállami kompetenciákat is érinti, akkor a nemzeti parlamentek ratifikációja is szükséges.

Kérdéses költségvetés

A szakember szerint a következő, 2021 és 2027 között érvényes, uniós költségvetésben már érezhető lesz, hogy a Nagy-Britannia nem része az uniónak. Arról azonban még nem született megállapodás, pontosan hogyan nézzen ki az új költségvetés. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel februárra hívta össze a testületet, ahol erről is döntés születhet. Geist szerint itt az uniós országok vezetőinek el kell döntenie, hogy a közös költségvetés az összesített uniós GDP 1,1%-a vagy 1%-a legyen. „Ha az utóbbi mellett döntenek, akkor az komolyan veszélyeztetné a létező uniós programok finanszírozását” – tette hozzá. A szakember szerint valószínű, hogy a Szlovákia számára fontos mezőgazdasági dotációkra és a kohéziós politikára az új költségvetésben kevesebb pénz jut majd. Geist szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy az említett területekre jutó pénzből végül Szlovákia milyen mértékben részesül.

„Most úgy látszik, hogy Szlovákia elégedett lesz majd a mezőgazdasági támogatottságokkal” – mondta a szakember.

A kohéziós alapokból az országba érkező forrásokról Geist elmondta, a lehívható pénznek felhasználási területei változhatnak meg, így például nagyobb szerepet kaphat a környezetvédelem.

„A források lehívását a jogállamiság feltételeihez is köthetik, amire a régióból az egyetlenként Szlovákia gyakorlatilag már az áldását adta” – emlékeztetett Geist az unióhoz akkreditált szlovák nagykövetnek, Peter Javorčíknak az erről szóló nyilatkozatára. Az elemzők szerint az uniós költségvetés részleteit idén júniusban ismerhetjük meg.