Botrányba fullad az EP-választás?

A testület először arról döntött, melyik nemzeti koalíció indulhat a választáson, ehhez a belügyminisztérium nyilvántartását vette alapul, és a döntés meghozatalakor a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) hivatalos jogi képviselőjeként Peter Súlovský volt bejegyezve. A második döntés értelmében azonban megváltozott az SNS hivatalos jogi képviselője, azaz Súlovskýt kihúzták a nyilvántartásból, és ismét Anna Malíková vette át a hatalmat. A Központi Választási Bizottság viszont állítja: a Slota által aláírt jelöltlistát utólag nem fogadhatja el. Ugyanakkor a második döntés értelmében nem biztos, hogy Súlovskýéknak joguk van részt venni a választáson, és mivel a jogászok sem tudják, mi a teendő, a kaotikus állapotot kihasználva Sitek és Súlovský úgy készül az EP-voksolásra, mintha mi sem történt volna. Anna Malíková és Ján Slota ezt nem nézi jó szemmel, szerintük Súlovskýék gengszterek módjára nyomást gyakorolnak a független bíróságra. Ha az EP-választásokig nem oldódik meg a jogi káosz, akár a választások eredménye is megkérdőjelezhető lesz. A helyzetet bonyolítja, hogy jelenleg Szlovákiában nincs olyan szerv, mely a problémával érdemben foglalkozhatna. Mindenféle választás esetében az alkotmánybíróság vizsgálja meg az esetleges panaszokat, kizárólag az állapíthatja meg a jogsértést. Azonban egyetlen törvény sem teszi lehetővé, hogy az alkotmánybíróság az EP-választási beadványokkal foglalkozzon. A parlament ugyanis nem fogadta el az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosító javaslatot. Megoldást jelentene, ha a parlament minél előbb elfogadná Daniel Lipšic igazságügyi miniszter tervezetét, mely értelmében az EP-képviselők nem tölthetnének be semmilyen más funkciót, az alkotmánybíróság pedig felülbírálhatná a voksolás eredményét. Ha a honatyák ezt másodszor is elutasítják, az EP-választás alkotmányosságát bárki megkérdőjelezhetné; például azt nehezményezhetné, hogy nem élhetett aktív és passzív választói jogával az EU irányelveivel összhangban. A kormány tegnap jóváhagyta a Lipšic által előterjesztett alkotmánymódosítást, és a biztonság kedvéért a parlamentbe továbbította az EP-választásokról szóló törvény módosítását is. Ha ugyanis nem lenne 90 képviselő az előbbi elfogadásához, az utóbbihoz egyszerű többség is elég, bár eszerint nem az alkotmánybírósághoz, hanem a Legfelsőbb Bírósághoz lehetne fordulni a voksolással kapcsolatos kételyek ügyében. Az igazságügyi miniszter szerint mindkét alternatívának vannak előnyei és hátrányai. A tárcavezetőt főleg az aggasztja, hogy az alaptörvény módosítását gyorsított eljárással kell elfogadni, ami a jövőre nézve veszélyes precedens lehet. (sza, s)