„Blokád alatt Budapest” Erdogan miatt

„Európában egyedül a magyar kormány volt az, amely nem csak nyíltan támogatja a törökök háborúját, de vendégül is látja a török elnököt azzal egy időben, hogy annak parancsára ártatlanokat bombáznak, rángatnak ki személyautóikból és lőnek agyon” - ezzel a közleménnyel hirdetett meg 16 civil szervezet „Budapest Blokádja Erdogan ellen” címmel demonstrációt Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatására. Igaz, a szervezők között vannak olyan virtuálisan is alig létező entitások, mint a Táncsics Radikális Balpárt, de összességében így is ezres nagyságrendű tiltakozó vett részt a különböző megmozdulásokon. A szervezők szerint „Magyarország népe is megdöbbenéssel figyelte, ahogy pár hete Erdogan török elnök utasítására a török hadsereg és Szíriában tevékenykedő iszlamista csatlósai megtámadták Szíria északi-északkeleti autonóm, kurdok és más népek lakta régióját, Rojavát”, amely „a nemzetközi közösség támogatásával legyőzte az Iszlám Államot és eközben területén önkormányzó tanácsok, kommunák és szövetkezetek alakultak, és otthona volt a női önrendelkezés inspiráló kísérletének”. A pártok is akcióztak, a Momentum aktivistái több forgalmas budapesti út mentén a török hadműveletek civil áldozatait ábrázoló fotót emeltek a magasba „Gyerekgyilkos Erdogan” felirattal és „Erdogan Háborús Bűnös” feliratú matricákat ragasztgattak, a DK szintén megölt, megcsonkított, sebesült gyerekeket ábrázoló plakátokat akart feltenni több villanyoszlopra, de ezt a rendőrség megakadályozta.

Mint ismert, a kurdok elleni akció miatt Erdogan éles nemzetközi bírálatokat kapott, az EU fegyverembargót is hirdetett ellene – ehhez képest Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyíltan támogatta a hadműveleteket, „magyar érdeknek” nevezve azokat, sőt, Orbán Viktor odáig ment, hogy Vlagyimir Putyin látogatásakor arról beszélt: Észak-Szíriában mindössze annyi történt, hogy egy NATO-tagállam (az Egyesült Államok) hadserege kivonult egy területről, egy másik NATO-tagállam (Törökország) pedig bevonult oda. Ezen kívül is „gazdasági” kérdések vannak napirenden főleg, tény, hogy a 3 milliárd dolláros kétoldalú kereskedelmi forgalom nem túl acélos, de egyelőre nem nagyon látszik, mi lenne a kitörési pont. Ráadásul Erdogan alapítványa Maarif Általános Iskola néven Budapesten még egy oktatási intézményt is megnyit, ahol többek között a Koránt is tanítják majd. Szél Bernadett független képviselő emiatt kérdést is intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, azt tudakolva, nem jelent-e ez nemzetbiztonsági kockázatot – választ egyelőre nem kapott.

Erdogan gépe nem sokkal dél előtt landolt, a számos autóból álló elnöki konvoj először a Sándor Palotába ment, ahol Áder János fogadta az elnököt. Ezután következett a találkozó Orbán Viktorral, majd a török elnök Gül Baba Türbéjét. A közös sajtótájékoztató lapzártánk után ért véget.

A biztonsági készültség óriási volt. A konvoj útvonalán sehol nem lehetett parkolni, az Andrássy úton a lakókat a saját házaikból sem engedték ki, többször lezárták az 1-es metrót is. A tüntetők Budapest belvárosában az Oktogonnál gyülekeztek, női aktivisták, egy Budapesten élő kurd lány mondott beszédet, majd átvonultak a Nyugati pályaudvar felé a Margit hídon át a Széll Kálmán térre. A tömeg azt skandálta, hogy „Terrorista Erdogan!”, de lehetett hallani „gyermekgyilkos jön a Várba, B...uk ki a bús p...ba!” rigmusokat is. A Széll Kálmán téren ismét beszédek következnek majd, végül – lapzártánk után – a tüntetők a Várba, a Szentháromság térre mennek. Erdogan azonban ekkor már nem lesz a Várban, vagyis a demonstrációk helyszínét gondosan úgy választotta meg a Budapesti Rendőr Főkapitányság, hogy a magas külföldi vendégek még véletlenül se lássák őket. Persze ez nem új dolog, ugyanez történt más esetekben, sőt a korábbi kormányok idején is.