Biztos források nélkül a kisiskolák

Tárcaközi egyeztetésen van az oktatási intézmények finanszírozását szabályozó törvény módosító javaslata, mely nem módosítaná az alsó és felső tagozatos iskolák finanszírozási modelljét. Továbbra is maradna a normatív, azaz a fejpénzes finanszírozás, mely az alacsony létszámú kisiskolák számára bizonytalanságot jelent. A Híd júniusban átnyomta, hogy töröljék a minimális osztálylétszámot az alsó tagozatos és a nemzetiségi iskolák felső tagozatán. Ezzel 60 kisiskola, köztük 23 magyar, 36 szlovák és egy ruszin iskola helyzetét oldották meg – részben. Már akkor világos volt, hogy ez csak az első lépés az alacsony létszámú iskolák megmentésében, hiszen a hatályos normatív finanszírozás a nagy létszámú iskoláknak kedvez, a kis létszámúakat viszont hátrányosan érinti. Akkor azt ígérték, a megmentett kisiskolák szűkös anyagi helyzetét a finanszírozási törvény keretében oldják meg. Most úgy tűnik, hogy többhavi előkészítés után a koalíciós partnerek nem állapodtak meg a kérdésben, mert az alacsony létszámú iskolák finanszírozását mellőzték a tervezet kidolgozásakor. Lapunk kérdésére, hogyan fogják megoldani a kisiskolák finanszírozását, melyek az alacsony létszám miatt nem tudnak kijönni a fejpénzből, Peter Krajňák, a Híd oktatásügyi államtitkára azt válaszolta: „Pozitívum, hogy a tervezetbe nem került be az a javaslat, mely eltörölte volna azt az úgynevezett kiegészítő támogatást, melyet a 250-nél kevesebb fős iskolák igényelhetnek. Végeredményben ez lehetővé teszi a kisiskolák működését az ország déli és északi részén is”. Magyarán, az alacsony létszámú iskolák a törvényi garancia helyett abban reménykedhetnek, hogy a működésükhöz szükséges plusz pénzt továbbra is megítéli nekik a minisztérium. Ismét téma a buszpénz Az államtitkár úgy fogalmazott, a módosító javaslat célja, hogy személyre szabott és hatékonyabb finanszírozást vezessen be, és csökkentse az adminisztrációs terheket. „Jóváhagyása esetén pozitív értelemben vett nyomásgyakorlás alakul ki az iskolai klubokra és az iskolai étkezdékre” – közölte Krajňák. A tervezet egyebek mellett kibővítené az óvodai illetéket fizetők körét. Eddig a szükséghelyzetben levő szülőket felmentették az illeték fizetése alól. A tárca a gyakorlatban észlelt negatívumokra reagál a módosítással. Azt javasolja, hogy illetékként a létminimum 15%-át fizessék a szülők. Az intézkedéstől azt várja, hogy az óvodák számára így ezeknek a szülőknek a gyerekei is „vonzóvá” válnak.Új szabályokat vezetnének be az alapiskolás és a speciális alapiskolát látogató diákok utaztatásának támogatására. Eddig utaztatási támogatást csak akkor igényelhettek a diákok, ha állandó lakhelyükön nem volt oktatási intézmény. A támogatást nem lehetett igényelni akkor sem, ha a diák állandó lakhelyén csak szlovák iskola működött, a gyermek pedig nemzetiségi iskolába szeretett volna járni. A módosítás értelmében a nemzetiségi iskolát látogató diákoknak is járna a támogatás, ha olyan iskola nem működik az állandó lakhelyükön. Gondoltak a pedagógusokra is, a jövőben ugyanis a pedagógusok értékelésénél a kreditrendszeren belül gyűjtött kreditek mellett, melyek után 6 és 12%-os pótlék jár, figyelembe vennék a letanított évek számát is. Utóbbi kiegészítés a tervezet alapján akár 24%-os pótlékot is jelenthetne.A javaslat jelentősen módosítaná az iskolai klubok finanszírozását. Egyrészt azt javasolják, hogy ezek a klubok csak az iskolák mellett működjenek, másrészt pedig a javaslat alapján csak a klubokat ténylegesen látogató gyerekek után járna az anyagi támogatás. A tervezet eltörölne néhány nyomtatványt is, melyeket vagy duplán töltenek ki a pedagógusok, vagy az alkalmazottakra vonatkoznak, és ezért nem indokolt, hogy szerepeljenek az oktatási programokban.