Bíróságokat zárnak be 2005-ben

Egy évvel a járási hivatalok megszüntetése és az államigazgatási szakhivatalok létrehozása után, 2005. január 1-jével átalakul a bíróságok rendszere is: a járási testületek körzetivé válnak, tíz járásbíróságot pedig teljesen felszámolnak.

Az igazságügyi miniszter állítja: a reform kidolgozásakor főleg az egyes bíróságok leterheltségét vették figyelembe, vagyis ott szűnik meg, ahová évente a legkevesebb új ügy érkezett, és amely túl kicsi ahhoz, hogy a bírók hatékonyan dolgozhassanak. Főleg a kicsi, rövid ideje működő intézményeket vonják össze egy nagyobb bírósággal. A vágsellyei például csak 1996-tól működik. A 10 bíróság megszüntetése azzal is jár, hogy a polgároknak távolabbi városba kell majd utazniuk peres ügyeik miatt, amire Daniel Lipšic a reform parlamenti jóváhagyása után azt válaszolta: nem az a lényeg, hogy 15 vagy 30 kilométerrel többet buszozik valaki, hiszen az átlagpolgár élete során legfeljebb egy alkalommal pereskedik, hanem hogy felgyorsul az eljárás, mindig az illetékes bíróság fog dönteni, azaz nem fordulhat elő, hogy egyik helyről a másikra utalják az ügyet. Az összevonás célja a hatékonyabb munka biztosítása: a testületek szakosodni fognak, minden az első fokú, körzeti bíróságokon fog kezdődni, bizonyos speciális ügyekkel csak a kijelölt testületekhez lehet fordulni. Például menekültjoggal csak Pozsonyban és Kassán, csődeljárással nyolc helyen, kereskedelmi jogi ügyekkel három testületnél, tőzsdepanaszokkal pedig csak a fővárosban fognak foglalkozni. A fellebbezéseket a felsőbb bíróságokhoz kell majd benyújtani: az igazságügyi miniszter eredetileg két kerületi testület megszüntetését javasolta, ám a honatyák megtartották mind a nyolcat. Bár a tervezettnél hárommal kevesebb járásbíróság szűnik meg, Lipšic elégedett: szerinte végre kialakulhat a klasszikus három lépcsős igazságszolgáltatási rendszer, és a Legfelsőbb Bíróság januártól ezentúl nálunk is harmadik szintű, rendkívüli fellebbviteli szervként működhet.

Mivel az ügyészségi hálózat szinte tükörmása a bírósági rendszernek, a változások az ügyészeket is érintik. Vagyis ahol megszűnik a bíróság, értelemszerűen nem lesz ügyészség sem. Dobroslav Trnka főügyésznek nem tetszik a dolog. Szerinte szó sincs reformról, csak a bíróságok átszervezésével összefüggő nem szisztematikus lépésről. „Három nagy testület megszüntetése és több kicsi nyugat-szlovákiai bíróság megtartása, a kerületek keresztezése inkább rossz viccnek nevezhető! – nyilatkozta Trnka egyebek mellett Vágsellyére célozva. – A vágsellyei ügyészség Nyitra megyéből átkerült Galántára. Vagyis az ügyész nemcsak a saját járásán, hanem a kerületén is túl nyúló ügyeket fogja felügyelni.” Trnka szerint az új esztendőben óriási lesz a káosz, bizonyos problémákat az alkotmánybíróságnak kell majd orvosolnia. Lucia Žitňanská, az igazságügyi tárca államtitkára szerint olyan bonyolult átalakítások esetében, amilyenre a bírósági rendszeren belül kerül sor, előfordulhatnak gondok, ám a tárca igyekszik azonnal megoldani őket. „Négy megszűnő bíróság egyelőre kihelyezett munkahelyként fog tovább működni, ám ott nem foglalkozhatnak büntetőjoggal, nem lesz saját iktatójuk. Ez ideiglenes megoldás lesz addig, amíg az a bíróság, melyhez tartozni fognak, teljesen felkészül az összevonásra” – tette hozzá Žitňanská. (sza, n)

Rozsnyót Rimaszombatra javították

Pozsony. A megszűnő Nagyrőcei Járásbíróság az eredeti elképzelés szerint Rozsnyóhoz tartozott volna, a Koalíciós Tanács és az általa felállított szakértői bizottság ezt javasolta, és a parlamentbe érkezett törvénytervezetben is ez szerepelt. A régióból származó Komlósy Zsolt képviselő azonban indítványozta, hogy Rozsnyót javítsák ki Rimaszombatra. „Javaslatomat azzal indokoltam, hogy ha Rozsnyót hagynánk jóvá, a kerületek kereszteznék egymást. Logikátlan, hogy egy Besztercebánya megyei járásbíróság egy kassai kerületbelihez tartozzon. A nagyrőceiek minden egyéb ügyeiket a Besztercebányai kerületben intézik, bíróságra meg egy másik megyébe jártak volna. Érveimet az igazságügyi miniszter is elfogadta, és egyetértett a cserével” – árulta el közvetlenül a voksolás után Komlósy. (sz. a.)

Körzeti székhelyek Dél-Szlovákiában

Pozsony II. – ide tartozik a Szenci járás is

Nagyszombat – ide tartozik a Galgóci és a Pöstyéni járás is

Nyitra – ide tartozik az Aranyosmaróti járás is

Galánta – ide tartozik a Vágsellyei járás is

Léva, Érsekújvár, Komárom, Dunaszerdahely

Losonc – ide tartozik a Poltári járás is

Nagykürtös – ide tartozik a Korponai járás is

Rimaszombat – ide tartozik a Nagyrőcei járás is

Tőketerebes, Rozsnyó, Kassa-környék

Kassa I. – ide tartozik a Kassai III. járás is

Kassa II. – ide tartozik a Kassai IV. járás is