Bírói Tanács alakul

Közhasznú a munkahely, ha arra a járási munkaügyi hivatal és a munkáltató közti írásos megállapodás értelmében tartósan, vagyis legalább egy éve munkanélküliként nyilvántartott személyt vesznek fel meghatározott időre. Munkáltató lehet a község, a költségvetésből támogatott szociális vagy községi szervezet, alapítvány, nonprofit szervezet, nem beruházási alap, államilag elismert egyház vagy felekezeti közösség, illetve azok intézménye, oktatás- vagy egészségügyi intézmény, a Vöröskereszt, mezőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási vagy a hálózati ágazatokban (villanyáram, földgáz stb.) működő munkáltató (jogi vagy természetes személy egyaránt). A közhasznú munkást munkája idején csak a szerződéses munkaadójánál alkalmazhatják, a munkaviszony új szerződéssel meghosszabbítható. Ezentúl annak is jár szociális juttatás, akit a munkáltatója levelező tagozaton taníttatott, de az alkalmazott tanulmányai idején a munkaadó csődöt jelentett, és a munkahely gyakorlatilag megszűnt.

A parlament tegnap a többi között a következő új törvényeket, illetve módosításokat és kiegészítéseket hagyta jóvá:

– A Bírói Tanácsról szóló törvény a bírák legfőbb önkormányzati szervét hozza létre, amely az államfőnek javaslatot tehet a bírák, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és alelnökének kinevezésére vagy visszahívására, a bírók áthelyezésére, állást foglalhat az ellenük folyó fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban, véleményezheti az igazságszolgáltatás költségvetésének tervezetét stb. A kerületi és a járásbíróságok elnökeit továbbra is az igazságügyi miniszter nevezi ki. A jövő év januárjától felálló és mindig öt évre választott Bírói Tanácsnak 18 tagja lesz, élén a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnökével. Ugyanaz a személy legfeljebb két egymást követő megbízatási időszakban lehet a testület tagja.

– A rendőrök, fegyőrök, vasúti rendőrök és a titkosszolgálati alkalmazottak állami szolgálatáról szóló törvény Vladimír Palko (KDH) javaslatára változott. Az „egyenruhások” kétféleképpen szolgálnak: vagy hétfőtől péntekig napi nyolc órát, vagy „műszakban”. Mindkét esetben azonban heti 40 órát kell szolgálniuk. A 40 órát a csak az öt hétköznapon dolgozók esetében öttel osztják el, ami napi nyolc órát jelent. A „műszakosoknál” azonban a jövő év januárjától Palko javaslatára héttel fogják elosztani a 40 órát, mert ők szombaton és vasárnap is szolgálatban lehetnek. A napi átlaguk így csak 5,7 óra lesz. Ezt az 5,7 órát beszorozzák az adott év munkanapjainak számával, s így jön ki az az óraszám, amennyit a „műszakos” rendőrnek az adott évben szolgálnia kell. Mostanáig nekik is nyolcórás volt a napi átlaguk, s ez diszkriminatív.

– Idén decembertől valorizálják, vagyis a civilek októbertől növelt nyugdíjaival arányosan emelik a kiszolgált hivatásos katonák nyugdíját és járadékait.

– A közbeszerzési törvény a kormány javaslatára változott. A módosítás bevezeti az ún. küszöb alatti közbeszerzés jogintézményét; ilyenre kétféle mód van, aszerint, mi a közbeszerzés tárgyát képező áru, szolgáltatás vagy munka, s mekkora annak az értéke. Ha 250–500 ezer korona összértékű áruról vagy szolgáltatásról, illetve 0,5–1 millió összértékű munkáról van szó, azt ezentúl magasabb értékű küszöb alatti közbeszerzésnek nevezik; ha a közbeszerzés tárgya nem éri el az alsó összeghatárokat, alacsonyabb értékű küszöb alatti közbeszerzésnek. (korp)