Beneš-dekrétumok: bocsánatra, kárpótlásra várunk

Az elmúlt hetekben a Beneš-dekrétumok ügye újra felszínre került. Az állam 75 évvel ezelőtti rendeletekre hivatkozva megtagadta a D4-es autópálya alatti telkek kifizetését a tulajdonosoknak, Észak-Szlovákiában pedig az állami erdőgazdaság venné el egy magánszemély, Bosits Miklós telkeit. A második világháború után kiadott, a magyarok és a németek kollektív bűnösségét kimondó dekrétumokkal kapcsolatban azt kérdeztük a politikai élet szereplőitől, hogyan látják az említett konkrét ügyeket és mit gondolnak arról, rehabilitálják-e valaha a magyarokat a Beneš-dekrétumok miatt.

Az MKP álláspontja nem új
Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke elmondta, pártja véleménye ezen a téren már régóta ismert: „A kollektív bűnösség joggyakorlata és elve a jogrendben nemkívánatos.” Hozzátette, a Bosits-ügyben a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán elmarasztalták Szlovákiát. „Ez is bizonyítja, hogy a dekrétumok a mai napig hatályban vannak, hiszen ezekre alapozva ma is történhetnek elkobzások” – fogalmazott és hozzátette: „Az álláspontunk az, hogy meg kell szüntetni azt a 13 dekrétumot, amely a kollektív bűnösség elvét mondja ki” – mondta, azzal, hogy amíg ez nem történik meg, addig újra és újra felbukkanhat a dekrétumokból kiinduló probléma. Arról, hogy az MKP a folyamatban lévő konkrét ügyekkel kapcsolatban mit tud tenni, elmondta, parlamenten kívüli pártként az ő feladatuk, hogy felhívják a problémára a figyelmet és nyomást gyakoroljanak a kormányzatra. „Illetve, hogy felszólítsuk a kormányzatot és a nemzetközi fórumokat, kezdjenek el azon gondolkodni, van-e helye az Európai Unióban az ilyen jogszabályoknak” – tette hozzá. Őry szerint mindenekelőtt a kollektív bűnösség elvét kell törölni, az erre épülő esetleges rehabilitációnak pedig két formáját látja: „Az egyik az eszmei rehabilitálás, a másik pedig a gazdasági, anyagi kárpótlás” – mondta, és hozzátette, az előbbire lát esélyt, az utóbbit sokkal problematikusabbnak látja.

A Híd közösen lépne fel
„Nem vagyok jogász, de jogi végzettség nélkül, józan paraszti ésszel úgy látom, hogy Beneš elnök rossz szelleme még mindig bünteti a szlovákiai magyarokat” – fogalmaz Sólymos László, a Híd elnöke. A D4-es alatti telkekről úgy nyilatkozott, az illetékes hivatalok olyan jogi megoldást keresnek, ami elfogadhatatlan. „Eljárási hibára hivatkoznak. Ez magyarul azt jelenti, hogy utólag szeretnék érvényesíteni azt, ami már elévült. Ez pedig nem történhet meg” – közölte a Híd elnöke, és az egész ügyet ahhoz hasonlította, mintha valaki ma a második világháború korszakában hozott zsidótörvényekbe, például az arizációba kapaszkodna. Sólymos kiemelte, amikor másfél hónapja átvette a Híd vezetését a népszámlálás és az oktatás mellett a dekrétumok ügyét is olyan témaként jelölte meg, amelyben a magyar pártoknak közösen kellene fellépniük. „Mi a Beneš-dekrétumokról is ősz elejére tervezünk egy vitaindító szakmai konferenciát” – tette hozzá. Az egykori elnöki rendeletek eltörlésével kapcsolatban azonban szkeptikus: „Nem gondolom, hogy a dekrétumokat ebben a kormányzási időszakban rendeznék jogi úton.” A pártelnök szerint előrelépést akkor lehetne elérni, ha a kormányfő, Igor Matovič (OĽaNO) bocsánatot kérne a szlovákiai magyaroktól. Sólymos ezen túl a kisajátítási eljárások leállításának fontosságát hangsúlyozta.

Az Összefogás csalódott
Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke a D4-es alatti és a Bosits Miklóshoz köthető földterületekkel kapcsolatos konfiskációs eljárással kapcsolatban elmondta, számunkra csalódás az igazságügyi miniszter válasza. A tárcavezető ugyanis arról beszélt, a mostani eljárás csak a múltbeli adminisztrációs hiba kijavítása, hiszen a kérdéses ingatlanokat az államnak már évtizedekkel ezelőtt el kellett volna koboznia. „Nem elég, ha eseti módon valamelyik tárca közbeavatkozik, komplex törvényi megoldást kell adni a problémára. Szakértőkkel konzultálunk erről, és ilyen megoldást készítünk elő” – fogalmazott Mózes arról, pártjuk mit kíván tenni a rendszerszintű megoldásért. Mózes a magyarok rehabilitációját szükségesnek tartja. „Ha a szlovák társadalom szembe akar nézni saját múltja árnyaival, akkor ennek be kell következnie. Minimálisan egy szimbolikus bocsánatkérés, esetleg egy szimbolikus kárpótlás formájában” – fogalmazott az Összefogás elnöke.

Kormányzati és civil szféra
Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztostól aziránt érdeklődtünk, hivatala foglalkozik-e a fent említett konkrét tulajdonjogi ügyekkel. „Kormánybiztosként nem foglalkozom vele, de nem értek egyet az eljárással és abszurdnak tartom az idevágó dekrétum visszamenőleges érvényesítését” – válaszolta Bukovszky. Arra utalva, hogy Prága már évekkel ezelőtt bocsánatot kért a kitelepített németektől, hozzátette: „Bízom benne, hogy a dekrétumok kapcsán egyszer eljön az a történelmi pillanat, amit a közelmúltban meglépett a cseh és a német kormány. Ez lenne a követendő példa!”

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője a folyamatban lévő ügyekről úgy nyilatkozott, szerinte törvényileg és erkölcsileg is elfogadhatatlan, hogy a beneši dekrétumok alapján visszamenőleg sajátítják ki a földeket. „Úgy gondolom, hogy az állampolgárságuktól és vagyonuktól megfosztott magyarok kárpótlásának egy ponton meg kell történnie ahhoz, hogy magunk mögött hagyhassuk a történelmi konfliktusokat” – tette hozzá arra vonatkozóan, szerinte rehabilitálják-e valaha a magyarokat.