Bemutatták a közös magyar pártot: megalakul a Szövetség

Az egyesült párt országos elnökségébe az MKP 9, a Híd 5, az Összefogás pedig 4 tagot delegál. A közös politikai szubjektumban a jelenlegi három szereplő platformok formájában fog tovább élni. A párt vezetésében ugyancsak létrehoznak egy ún. grémiumot, amelyben a három szereplő azonos arányban képviselteti magát, és amely bizonyos kérdésekben javaslattevő joggal bír majd az elnökség, az Országos Tanács, illetve a kongresszus irányába. Ha a parlamentbe jutnának, akkor egy kormánykoalícióba való be- és kilépésről is konszenzusos döntéssel határoznának. Ha a járványhelyzet nem teszi lehetővé, hogy a közös párt jogalanyiságához aláírásokat gyűjtsenek, akkor az Összefogás adná a közös szubjektum jogi kereteit, ebbe olvadna be az MKP és a Híd.

Elnök, OT-elnök, alelnök
Az új párt, melynek teljes neve Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók első elnökét az MKP, a párt Országos Tanácsának (OT) vezetőjét a Híd, a párt szakmai alelnökét pedig az Összefogás adja. Arról, hogy kik töltik be ezeket a tisztségeket, tegnap nem tájékoztattak. Forró Krisztián, az MKP elnöke szerint a pártelnök személye a tárgyalásokon még nem volt téma, ezért nem is válaszolt arra a kérdésre, hogy elvállalná-e a tisztséget. Sólymos László, a Híd elnöke elmondta, a pártjának még nincs javaslata, kit jelöl OT-elnöknek. „Én pedig most még nem akarok arról beszélni, én milyen pozíciót fogok betölteni ebben az új pártban, ezt meglátjuk” – mondta Sólymos. Mózes pedig a nekik jutó alelnöki helyről úgy nyilatkozott, személyi kérdésekről még nem beszéltek. Forró a szélsőségesek mellett elutasította azt is, hogy a Smerrel működjenek együtt. Sólymos pedig élesen bírálta a jelenlegi kormányt. 

Hónapokig tarthat
A pártegyesülés folyamán dől majd el, hogy ki lesz az új szubjektum elnöke. A pártelnökjelöltet az MKP adja és a Szövetség közgyűlésének kell megválasztania. A kongresszus összehívására Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke szerint azonban még akár hónapokat is várni kell. A közgyűlésen választják majd meg az Országos Tanács vezetőjét, amelyre a Híd állít jelöltet, és az alelnököket is, amelyek közül a szakmai alelnök személyére az Összefogás tesz javaslatot. A párt elnökségében az MKP jelöli a tagok felét, így az összes döntésben megkerülhetetlen lesz, a másik két szereplő nem tudja majd leszavazni. Az MKP ugyanakkor önállóan nem tud döntést hozni, minden határozathoz meg kell nyernie a Híd, vagy az Összefogás, vagy mindkettő delegáltjait. Mózes elmondta, a közös párt erkölcsi tisztaságának érdekében egy olyan szabályt fogadtak el, mi szerint ha egy tisztségviselő ellen vádemelést indítványoz az ügyészség, akkor az érintettnek le kell mondania.

Szlovák pártok
Kérdésünkre Forró Krisztián, az MKP elnöke elmondta, hogy a közös politikai szubjektum létrehozásáról szóló megállapodás nem tartalmazza, mely szlovák pártokkal dolgoznának együtt. Mindenkivel hajlandóak tárgyalni, aki a magyar közösség és a déli régiók javát akarja. Ugyanakkor kizárta, hogy a szélsőséges Marian Kotleba vezette ĽSNS-szel, vagy az abból kivált, ugyancsak szélsőjobboldali Republika nevű formációval együttműködnek. Arra a kérdésünkre, hogy az ellenzéki Smerrel, vagy a Hlasszal együttműködnének-e, Forró úgy válaszolt, ők már többször kizárták, hogy Robert Fico pártjával együtt dolgozzanak. „Azt azonban, milyen eredményeket hoz a parlamenti választás, majd meglátjuk” – tette hozzá. 

Sólymos László, a Híd vezetője ezzel kapcsolatban arról beszélt, ő nagyon nehezen tudja elképzelni a Smerrel való együttműködést. „De azt is el kell mondani, hogy egy kormányba való belépés, vagy kilépés csak úgy történhet, ha konszenzus születik a platformok között” – mondta, azzal, hogy csak egy demokratikus, európai irányultságú, a kisebbségjogokat tisztelő koalícióba tudnának belépni, amely a programjuk megvalósítására is teret ad. „Ez majd akkor fog eldőlni, ha a választás után látni foguk, kiket választottak az emberek” – tette hozzá arra vonatkozóan, kivel működnének együtt. A három párt megállapodása szerint egy kormánykoalícióba való be- vagy kilépésre a pártelnökségen belül létrehozott ún. grémium tehet javaslatot. Csak ezen javaslat alapján határozhat erről a párt többi döntéshozó szerve. A grémiumban egyenlő arányban képviselteti magát az MKP, a Híd és az Összefogás is, és a testület csak mindegyik szereplő beleegyezésével fogadhat el határozatot.

Sólymos a sajtótájékoztatón élesen bírálta a kormányt. „A világjárvány rávilágított a jelenlegi kabinet hozzá nem értésére. Alkalmatlanok a járvány kezelésére és az ország irányítására” – jelentette ki. Rámutatott, a kettős állampolgárságot tiltó törvényt sem sikerült a kabinetnek a szlovákiai magyarok számára megnyugtató módon módosítania, de arról is beszélt, szerinte a kormány lemondott a déli és keleti régiókról, hiszen az ottani infrastruktúra-fejlesztéseket is visszafogta. Mózes szerint a Szövetség egy ellenzéki parlamenten kívüli párt, amelynek konstruktív kritikával kell illetnie a kormányt.

Listák
Mózes arról is beszélt, a parlamenti és az EP-választás listavezetőjét, amennyiben erről nincs egyezség a platformok között, előválasztással, az állami rendszertől független, közvetlen demokratikus voksolási eljárással jelölnék ki. Forró ezzel kapcsolatban kijelentette, erről még nem született végső döntés, de terítéken van az előválasztás is. „Eldől majd, hogy a pártok élnek-e ezzel a lehetőséggel, vagy elfogadják-e például a parlamenti listavezető személyére az MKP javaslatát” – mondta. Forró arról is beszélt, a jelöltlista-állításról is tárgyal-tak már. „Van megállapodás a lista egy részével kapcsolatban” – jelentette ki, azzal, hogy a listán az MKP 75, a Híd 45, az Összefogás 30 helyet kap. De hozzátette, a lista elején lévő, potenciálisan képviselői mandátumot érő helyekről ugyan tárgyaltak már, de konkrét nevek nem hangzottak el az egyeztetéseken. Sólymos ezzel kapcsolatban arról beszélt, az előválasztás technikai részleteit még nem tisztázták. Hozzátette, a parlamenti választási lista elején lévő helyek elosztására vonatkozóan a három szereplő között egyelőre egy megállapodástervezet jött létre. Ebben az országos elnökségben meghatározott arányokból, a 9:5:4-es súlyozásból indultak ki. „Van egy előzetes egyezség, de ez akkor fog véglegesen eldőlni, amikor a választás lesz” – tette hozzá.

A magyar kormány
A sajtótájékoztatón ugyancsak felmerült a kérdés, hogy az új párt stratégiai partnere lesz-e a magyar kormánynak. Forró elmondta, erről is egyeztettek, számukra pedig fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljanak a budapesti kormányzattal, de a stratégiai partnerségről még nem született döntés. Egyben nem lát okot arra, hogy a Fidesz–KDNP kormány miért ne látna partnert az egyesült szlovákiai magyar pártban. Az MKP vezetője kijelentette, a Szövetség létrehozásáról azonban nem egyeztettek a magyar kabinettel. Sólymos a magyar kormányhoz fűződő stratégiai partnerséggel kapcsolatban úgy nyilatkozott, szerinte a szlovákiai magyar politikai képviseletnek mindig egyenrangú partneri viszonyt kell ápolni a mindenkori magyar kormánnyal. „Én nem keresek stratégiai partnert Magyarországon” – tette hozzá. Mózes a magyar kormányzathoz fűződő viszonnyal kapcsolatban arról beszélt, számukra elsődleges, hogy ne importálják Szlovákiába a magyarországi politikai belviszályokat.

Az elemző szerint
Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint a magyar pártok tavalyi csalódást keltő tárgyalássorozata, az MKP-Híd külön egyessége és az elmúlt hónapokban kibontakozott kormányválság hatására, mindhárom szereplő átértékelte helyzetét. Úgy látja, a nyilvánvaló egymásra utaltság és az előrehozott parlamenti választás lehetősége pedig új lendületet adott a tárgyalásoknak, amelyek az előző évhez képest a kevesebb nyilvánosságot kaptak. Emiatt keveset tudhatunk az egyezség részleteiről. "Egy azonban biztos: az új párt elnökségének száma mutatja, az Összefogás lemondott azon igényéről, hogy a Híddal megegyező létszámot delegáljanak a testületbe" - mondta Hangácsi. Az elemző szerint az új kiegyezésként is meghirdetett Szövetség számára azonban még csak most jön a java. "A korábbi törésvonalak felszámolása, a közös párt identitásának kialakítása és a választók bizalmának visszaszerzése. Úgy gondolom ez korántsem lesz olyan egyszerű és magától értetődő e pandémiás válságidőszakban" - tette hozzá a szakember.