Bársonyos forradalmat hirdetett az iskolaügyi tárca

Drucker a szerdai sajtótájékoztatóján egyenesen az „iskolaügyben zajló bársonyos forradalomhoz” hasonlította a tervezett változásokat, ugyanis az elmondása szerint nagyjából 89 különböző módosítással számol a minisztérium. Az bizonyos, hogy a változások Robert Fico jóváhagyásával történnek, a miniszterelnök még kedden felkereste a tárcát és a támogatásáról biztosította a minisztert. A Szlovákiai Városok és Falvak társulásával szintén zajlottak külön egyeztetések az óvodák kapcsán, Drucker állítása szerint sikeresen. A reformok az oktatás összes szintjét érintik, beleértve a középiskolai hálózat optimalizálását, az óvodák finanszírozását, de a felnőtteknek szóló képzési programokat is. Az intézkedéscsomagban kisebb, de látványos hatású rendelkezések is szerepelnek, például Magyarországhoz hasonlóan betilthatják a mobiltelefonok használatát. A nyári szünetet követő első kormányülésen a minisztérium három törvényjavaslatot nyújtott be a kormány elé, az óvodák finanszírozásával, a felnőttképzéssel és a pedagógusok munkafeltételeinek módosításával kapcsolatban, fokozatosan érkeznek a további javaslatok.

Kvóták és tantervek

Drucker szerint a legnagyobb volumenű reform, amely jövőre lép érvénybe, az óvodákra vonatkozó finanszírozás megváltoztatásával kapcsoaltos. A gyermekeknek négyéves kortól kezdve szeptembertől garantált helyük van az óvodákban, januártól pedig már a hároméveseknek is kötelező lesz helyet biztosítani. Az intézkedés célja, hogy a gyermekeket minél korábban bevonják az oktatási rendszerbe – viszont néhány régióban, különösen Nyugat-Szlovákiában túltelítődhetnek az intézmények. Az óvodák finanszírozására vonatkozó szabályok is megváltoznak, az állam venné át az önkormányzatoktól az intézmények üzemeltetésének terhét és fejpénzt fizetne az óvodásokért. Ennek a tervezett intézkedésnek az esetleges hátulütőiről lapunk júniusban írt, a kisebb önkormányzatok által üzemeltetett, tizenkettőnél kevesebb gyermeket foglalkoztató óvodákat ugyanis aligha lehet majd gazdaságosan fenntartani az állam által biztosított fejkvótákból.

A tárca elképzelései alapján a jövőben megváltozna az alapiskolákban alkalmazott tanterv, előtérbe kerül az általános képzettségek elsajátítása – például az íráskészség és a szövegértelmezés javítása. Míg a tavalyi évben csak 39 iskolában tesztelték az új tanterveket, szeptembertől csaknem négyszáz intézményben alkalmazzák majd azt. Szintén úttörő projektnek számít az első roma nyelven oktató intézmények létrehozása – Drucker szerint ez a lépés megnyitja a lehetőséget a közösség tagjainak ahhoz, hogy az anyanyelvükön tanuljanak és csak később lépjenek be a szlovák nyelvű oktatási rendszerbe.

Segítség és mobilok

A változások nem kerülik el a középiskolákat sem, a tárca éveken belül több intézményt is összevonhat – ebben a megyék javaslataira fog alapozni. Becslések szerint a bezárások mintegy nyolcvan létesítményt érinthetnek, melyek nem tarthatóak fent gazdaságosan, az intézkedés a szlovákiai magyar iskolarendszerre is komoly hatással lehet.

A minisztérium fontolgatja a matematika kötelezővé tételét az érettségin, valamint rendszerszintű intézkedésekkel támogatná azokat az egyetemi képzéseket és intézményeket, melyek a munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokon segítenének – a villamosmérnökök, gépészek, orvosok, tanárok is ebbe a kategóriába tartoznak.

Szeptembertől negyvenre emelkedik az úgynevezett regionális pedagógiai központok (RCPU) száma, a magyar régiókat tekintve a két utolsó központ nélküli járásban – Léván és Tőketerebesen – is felállítják a helyi irodákat. A központokban összesen négyszáz mentor dolgozik majd, a céljuk, hogy szakmai segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak a mindennapi munkájukban, iskolázásokat tartsanak, segítsenek a tapasztalatok megosztásában és az új oktatási módszerek terjesztésében. Az iskolaügyi tárca elvárásai szerint az RCPU-hálózat segít majd abban, hogy az iskolák kellően gyorsan és szakmailag alkalmazhassák a módszertani változásokat. Az irodahálózat növekedésével párhuzamosan kétezerrel növekszik a pedagógus asszisztensek száma, a segédnevelőkből pedig hétszázzal lesz több. Az iskolaügyi minisztérium szerint az új tanévben csaknem 2900 iskolai asszisztens ténykedik majd az intézményekben, és bár még ennél is több lenne kívánatos, a korábbinál több gyerek kaphat szakmai segítséget az oktatás terén.

A nyilvánosság számára leglátványosabb változás bevezetését 2025 januárjától tervezik. Az új évtől kezdve ugyanis az alapiskolákban tmegtiltanák a mobiltelefonok és okosórák használatát. A minisztérium jelenleg is készíti az iskoláknak szóló irányelveket. Több intézmény már előre készül a tiltásra a saját, módosított házirendjével, például kötelezővé tették a mobiltelefonok szekrényekbe zárását. A kormány tervei szerint a negyedik évfolyamig senki sem használhatna mobiltelefont, a negyedik és hatodik évfolyam között csak oktatási célokból lehetne mobilhoz nyúlni, a hatodik osztálytól felfelé a tanárok adhatnak egyéni kivételeket. Az tárca indoklása szerint a mobilhasználat rontja a diákok összpontosításra való képességét.

Az elsős iskolakezdők októberben egyszeri, 110 eurós támogatásra is számíthatnak – az összeget nem kell igényelni, automatikusan megérkezik. A diákok étkezési költségeinek egy részét továbbra is az állam finanszírozza.