Balázs Pétert, a magyar külügyminisztérium európai integrációért felelős államtitkárát

A visegrádi négyek schengeni egyezménnyel kapcsolatos kassai tanácskozásán Ön pozitív példaként hozta fel a hegyeshalmi magyar–osztrák határátkelőhelyet, ahol gördülékenyebben zajlik az ügymenet, mint a magyar–szlovák határon.

Nem a szlovák–magyar határt említettem, hanem egyes déli határátkelőhelyeket, ahol meglehetősen nehéz átjutni. Elmondtam a jelen lévő ukrán kollégáknak, hogy a hegyeshalmi átkelő, amely az egyik legterheltebb, óriási tranzitforgalmat bonyolító határátkelőhely, talán az ország legjobban működő határállomása. Mind a magyar, mind az osztrák fél olyan nagy figyelemmel építette ki ezt az átkelőt, hogy Schengen ide, Schengen oda, az átléptetés sima. Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországnak várhatóan négy szomszédja marad kívül az Európai Unión: Ukrajna, Románia, Jugoszlávia és Horvátország.

Mi a helyzet a szlovák–magyar határátkelőhelyekkel?

Ezek el fognak tűnni, ugyanúgy, ahogy Belgium és Hollandia között, ahol ma már fékezni sem kell a határátkelőhelyeken.

Jelenleg viszont gyakran kell hetven kilométert autózni a határ túloldalán lévő „szomszéd” faluba...

Ez az európai uniós tagsággal megszűnik. Megoldódik a kishatárforgalom, új szakasz kezdődik a magyar–szlovák viszonyban. Történelmi területek találnak majd ismét egymásra egy teljesen új rendszerben. Ezzel kapcsolatban nem látok semmiféle potenciális problémát. (juk)