Balassi élete és költészete képekben

A kiállítás előzménye az a pályázati felhívás, amelyet Balassi születésének négyszázötvenedik, halálának pedig a négyszáztizedik évfordulójára írt ki Esztergom Város Önkormányzata és a Balassa Múzeum. A téma Balassi Bálint élete és költészete. „A pályázat kiírói olyan művészi ábrázolásokat, ez alkalomra készült egyszeri műalkotásokat vártak a textil-, és grafikusművészektől, melyek a rajzművészet különféle technikáit és módszereit segítségül híva Balassi korát és a költő gondolatvilágát közelebb hozzák a mai kor emberéhez. Egyben kifejezik Balassi Bálint személyének és költészetének legjellemzőbb vonásait, a nemzet, a haza iránti felelősségérzetét, istenes és szerelmi lírájának színességét valamint a reneszánszkor emberének életérzését hangulatát.”

A kiállítókat és az egybegyűlteket Koditek Pál képviselő, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság elnöke köszöntötte. A képviselő szólt arról, hogy az állami mecenatúra az évforduló ellenére sem vállalta fel a kiállítás finanszírozását. A helyi önkormányzat és az intézményei azonban mégis meg tudták valósítani a rendezvényt.

A mecenatúra szűkössége okozta azt is, hogy a textilművészek nem kész alkotásokkal, csak tervekkel mutatkoznak be a kiállításon. Most a grafikai alkotásokat, jövőre pedig a textil műveket állítják ki.

A tárlatot Koncsek Ildikó művészettörténész nyitotta meg, aki szintén a szűkös anyagi forrásokról beszélt, ami miatt a kiállítást nem az őt megillető körülmények között rendezték meg. Kiemelte a tárlat ötletgazdájának, a textilművész Kókay Krisztinának a munkáját, aki igazi lokálpatriótaként segítette a kiállítás létrejöttét. Koncsek Ildikó elmondta továbbá, hogy 50 grafikus- és textilművész pályázott, közülük 28 művész 40 alkotása látható a falakon, amelyet egy hónapig láthat a közönség. A művészettörténész ezután néhány mondattal sorban jellemezte a műveket, kiemelte többek között Muzsnai Ákos vörös krétával készített három alkotását, melyekben a külső és a belső magyar táj elevenedik meg egy elgondolkodó alakkal az előtérben, megemlítette a komáromi Ölveczky Gábor bravúros tipográfiai műremekét (Apokrif Balassi kézirat 1, 2, 3). Koncsek Ildikó felsorolta azokat a Balassihoz kapcsolódó kiállított tárgyakat is amelyek nem a pályázatra érkeztek, hanem az esztergomi múzeumok gyűjteményéből kerültek ide. Elsősorban az istenes versek és a hősi énekek ihlették a munkákat – mondta a művészettörténész, de Balassi szerelmes versei is megtalálhatóak a kiállított alkotásokon.

Öten kaptak díjat, a már fent említett Kókay Krisztinán, Muzsnai Ákoson és Ölveczky Gáboron kívül Almásy Aladár és Kelecsényi Csilla. A díjakat Csomor Sándor jegyző adta át az alkotóknak. Bizton találnak a tárlat látogatói maguknak olyan grafikát, textiltervet, vagy olyan verssort, ami kedves lesz a szívüknek, hiszen a költő életművében, és ezen a kiállításon is jócskán találni figyelemre méltó alkotásokat. Hadd írjam ide végezetül az én kedvencemet, amit még középiskolából ismerek, és itt a kiállításon is feltűnik: „Ez világ minékünk, kiben mi most élünk, vendégfogadó házunk. Kiben ha ma lakunk, vagy jót, vagy bút látunk, de holnap meg kimúlunk. Ezért azon legyünk, az míg tart életünk, legyen víg telünk s nyarunk!