Azt sem kapták meg, ami járt

MÓZES SZABOLCS

A szakszervezet szerint 2011-ben 28 millió eurót – amit a fizetésekre különített el a kabinet – nem kaptak meg a tanárok. A pénzből fűtés- és villanyszámlákat fizettek ki az önkormányzatok. Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter elmondta, a pénzügyi tárca adatai szerint tavaly éves szinten egy tanár átlagosan 100 euróval kapott kevesebbet, mint amennyi az állami költségvetésben erre el lett különítve. Kérdés, ha erről tudtak – elvégre tavalyi adatokról van szó –, eddig miért nem tettek ellene semmit.

Az alapiskolák finanszírozására a településen élő gyerekek után számított fejpénzt, normatívát kap a fenntartó önkormányzat az államtól (a középiskoláknál a megye a fenntartó). Ebből kell állni a bértábla alapján a fizetéseket, fizetnie a rezsiköltségeket, az esetleges felújításokat. „A normatív támogatás minimum 95 százalékát a törvény szerint meg kell kapnia az iskolaigazgatónak” – mondta lapunknak Fibi Sándor, az Iskolavezetők Országos Társulásának volt elnöke. A maradék 5 százalék biztonsági tartalék. Ám ő is hallott olyan önkormányzatokról, ahol a polgármester nem utalta át az egész összeget, az igazgató pedig hallgatott.

A településeket tömörítő ZMOS visszautasítja a kritikát. Az önkormányzatok szerint az a probléma, hogy alacsony a normatív támogatás. Azt a szakszervezetek sem állítják, hogy a polgármesterek „ellopták” a tanárbérek egy részét, „csak” más, az iskolákkal kapcsolatos költségeket fedeztek a pénzből.

50-nél kevesebb

diák nem elég

Számos önkormányzat – főleg a kisiskolát fenntartók –, saját forrásból egészítik ki az oktatásügyi kiadásokat, ugyanis az iskola fenntartására nem elég az állami normatíva. Ez vonatkozik sok dél-szlovákiai településre is, ahol két iskolát, egy szlovákot és magyart is fenn kell tartani. Az önkormányzatok nem akarják bezárni az iskolákat. Fibi szerint az 50-nél kevesebb diákkal rendelkező iskolák fenntartása foroghat veszélyben – a magyar tannyelvű alapiskolák fele ilyen.

A leépítés is benne

van a pakliban

A finanszírozás mellett továbbra is nyitott kérdés a tanárok létszámának esetleges csökkentése. Čaplovič úgy véli, a béremelés után erre a kérdésre mindenképpen vissza kell térni, mert sok a kisiskola. Martin Fronc (KDH) volt oktatásügyi tárcavezető (2002–2006) szerint ez a téma rendszeresen felmerül – állítása szerint ő is többször hallotta az akkori pénzügyminisztertől –, ám a mindenkori oktatásügyi miniszter feladata, hogy ellenálljon az ilyen jellegű nyomásnak, s több pénzt harcoljon ki tárcája számára.