Az uniós liberálisok járnak jól a szlovákiai EP-választáson

Azt, hogy pontosan kinek a győzelmét is hozza a júniusi választás a borítékolhatóan alacsony részvételi arány és az egyes pártok választóinak eltérő szavazási hajlandósága miatt nehéz megmondani. 

Tizennégy helyet osztanak el

A közvélemény-kutatók szerint a tavalyi parlamenti választáshoz hasonlóan tíz pártnak van kisebb-nagyobb esélye a képviselői helyekre. Szinte borítékolhatóan több mandátumot szerez majd a liberális Progresszív Szlovákia (PS), amely az AKO felmérése szerint akár minden negyedik szavazatot is besöpörheti, a két nagy kormánypárt, a Smer és a Hlas szintén 2-3 képviselőt küldhet az EP-be. A parlamentből tavaly ősszel kipottyanó szélsőjobboldali Republikát több ügynökségi mérés is az öt százalékos választási küszöb fölé sorolja, reménykedhet a mandátumban a kereszténydemokrata KDH és a liberális SaS. További négy párt az öt százalékos küszöb környékén mozog, ide tartozik a Magyar Szövetség, az SNS, a Slovensko és a Demokrati – a sikerükhöz kulcsfontosságú lesz, miként tudják mozgósítani a választóikat.

Szlovákia összesen 14 képviselőt küld a Brüsszelben és Strasbourgban felváltva ülésező Európai Parlamentbe, ami ugyan részben elhanyagolható szám, mert a testületnek összesen 720 tagja lesz, ugyanakkor a parlamenti erőviszonyokra kihathat. Az előrejelzések szerint kiegyenlítődnek az erőviszonyok és akár négy párt koalíciójára is szükség lesz a parlamenti többség bebiztosításához – ebből a szempontból akár 1-2 mandátum is rengeteget számíthat. A szakemberek az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták (PES), a liberálisok (Renew) és a zöldek (EFA-Greens) koalícióját tartják a legvalószínűbbnek a szélsőséges baloldal és az eurokritikus jobboldali pártok kárára. A négy párt parlamenti többsége azonban nagyon törékeny.

Átigazoló képviselők

A szlovákiai pártok a sokszínűség ellenére gyakran egy európai frakcióban találják magukat. A 2019-es választásokat követően öt képviselő is a legnagyobb európai pártnak számító mérsékelt jobboldali Európai Néppárt (EPP) csoportjában kötöttek ki. Hárman eredetileg a Progresszív Szlovákiával egy listán induló, azóta gyakorlatilag felszámolódott Spolu-pártból érkeztek, emellett a kereszténydemokrata KDH két képviselője és a Slovensko mozgalom jelöltje is a jobboldali csoportban kötött ki. Az EPP-nek magyar vonatkozása is van: a Magyar Szövetség formálisan továbbra is a párt tagja, részt vett a csoportosulás legutóbbi kongresszusán is. A Szövetség képviselőinek megnyilvánulásaiból azonban arra következtethetünk, hogy nem kizárt a váltás, a mandátumot szerző politikusok a Fideszhez igazodva akár át is léphetnek egy másik európai csoportosulásba. A Spolu megsemmisülésével a Néppárt minden bizonnyal veszít majd szlovákiai súlyából, a Demokrati bekerülésével juthatnak még mandátumhoz.

Abszurd helyzet alakult ki az Európai Szocialisták Pártja (PES) környékén. 2019-ben az EP-be jutó Smer révén a párt négy mandátumot is szerzett, de tavaly a szlovákiai parlamenti választás eredményére reagálva felfüggesztették Robert Fico pártjának tagságát. Nem járt jobban a megfigyelőstátusszal bíró Hlas sem. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a két balodali párt tagjai a választások után visszatérnének a szocialistákhoz – Fico előszeretettel bírálja az európai baloldalt, a két párt korábban korrekt kapcsolatai a német vezetéssel erőteljesen megromlottak.

A Progresszív Szlovákia várhatóan jó eredményéből az európai liberálisok Renew Europe nevű frakciója profitálhat. Bár a liberálisok európai viszonylatban meggyengülnek, a szlovákiai képviselők befolyása tovább erősödhet. Michal Šimečka pártelnököt a Renew alelnökévé választották és 2022-ben a PS kapta meg az egyik EP-alelnöki pozíciót is – első szlovák pártként.

Az SaS képviselői egyelőre ugyanabban az eurókritikus Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) nevű frakcióban ülnek, ahová a Fidesz és akár a Magyar Szövetség is igyekszik, viszont a választások előtt akadtak olyan jelzések, hogy néhány más párthoz hasonlóan Sulíkék sem vennék szívesen a magyar kormánypárt befogadását.

A szlovákiai szélsőjobbnak nincs pártja – a Republika és az SNS uniós kapcsolatai is megszűntek, mindkét párt frakció nélkül kezdené meg a munkát az EP-ben. Elméletileg a legszélsőségesebb jobboldali Identitás és Demokrácia fogadhatná be a képviselőiket, a komolyabb egyeztetésnek azonban nincs jele.