Az uniós átlagot költjük egészségügyre

Az EU tagállamai évente összesen az unió bruttó hazai termékének (GDP) a 7,2 százalékát fordítják egészségügyre. Szlovákiában az ágazat finanszírozása pontosan megegyezik az uniós átlaggal, vagyis évente a GDP-nk 7,2 százalékát költjük egészségügyi ellátásra, e tekintetben egy szinten vagyunk Németországgal és Finnországgal. A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva az egészségügyre fordított állami kiadás Luxemburgban (4,6%), Lengyelországban (4,7%) és Magyarországon (5%) volt a legkevesebb a vizsgált 2015-ös évben. Ezzel szemben például Dánia (8,6%) vagy Franciaország (8,2%) az unió átlagánál többet fordított az egészségügyre.  A rangsor persze egészen más, ha az egészségügyre költött összeget az egyes tagállamok lakosságszámával hasonlítjuk össze. A vizsgált időszakban az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tettek ki. Az egy főre jutó, egészségügyre fordított tagállami kiadás Luxemburgban volt a legtöbb (4112 euró), majd a sorban Dánia (4094 euró), Hollandia (3194 euró), Svédország (3170 euró) következik. A lista végén Románia (340 euró), Bulgária (343 euró), Ciprus (532 euró) és Magyarország (592 euró) sorakozik, míg Szlovákiában ez az összeg meghaladja az ezer eurót. Az Európai Unió egészét tekintve az egészségügyre fordított, GDP-arányos költés a szociális védelem után (19,2 százalék) a közkiadások második legnagyobb tétele. Ezt az általános közszolgáltatások (6,2 százalék), az oktatás (4,9), a gazdasági ügyek (4,3), a közrend, a biztonság (1,8) és a védelem (1,4) követik. (tasr, mti, mi)