Az új szabályok miatt a kereskedők jövőre már nehezebben verhetik át a vásárlókat

A kormány által elfogadott korszerűbb fogyasztóvédelmi jogszabályok az uniós joghoz igazodnak, növelve a fogyasztók védelmét a mesterséges áremelésekkel szemben, amelyekhez gyakran folyamodnak a kereskedők a „nagy leárazások” előtt. „A cél az, hogy átláthatóbbá tegyük a jogszabályokat, erősítsük a fogyasztók helyzetét, másrészt csökkentsük a kereskedők felesleges szabályozási terheit” – mondta el lapunknak Mária Pavlusík, a gazdasági tárca sajtóosztályának az igazgatója. A jelenlegivel csaknem azonos szövegezésű törvényt egyszer már a parlament is megtárgyalta, egy képviselői módosító indítvány miatt azonban Zuzana Čaputová köztársasági elnök ezt nem írta alá.

Uniós szabályok

Ha az időközben módosított jogszabályt ezúttal sikerül elfogadni, a kereskedők pár hónap múlva több változással is szembesülhetnek. „A törvénytervezet egységesíti a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, átültetve az Európai Parlament és a Tanács irányelveit a gyakorlatba, összehangolva a szlovák jogszabályokat az uniós joggal” – nyilatkozta Filip Kasana, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség (ZOSR) elnöke. A kereskedők szakmai szervezetének a vezetője pozitív változásnak tartja a szankciós mechanizmus enyhítését azokra az esetekre, ha a kereskedő nyitott a fogyasztó panaszainak a pozitív elbírálására.

Szigorúbb büntetések

A változások elsősorban azokat a kiskereskedőket érintik, akik közvetlenül a fogyasztónak értékesítik az árujukat vagy nyújtanak szolgáltatásokat, mind az online, mind a bolti üzletekben – tájékoztatta lapunkat Štěpán Štarha, a Havel & Partners ügyvédi iroda partnere.

Mi változik tehát a gyakorlatban a kereskedők számára? Többek között a fogyasztókra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség bővítése, a kedvezmények nyújtásával és hirdetésével kapcsolatos szabályok, valamint a panaszeljárások módosítása. „Az új jogszabály jelentősen szigorítja a büntetéseket is, amelyek 200 euró és 2 millió euró között mozoghatnak, vagy a forgalom akár öt százalékát is elérhetik. Bizonyos esetekben az áru eltávolítására kötelezhetik a web-áruházak üzemeltetőit, de akár a honlapjuk törlését is elrendelhetik” – magyarázza Štarha.

Akciós árak

A módosítás a fogyasztók számára is több újdonsággal szolgál, növelve a biztonságukat. A változások többek között a fogyasztói panaszokkal, a fogyasztók tájékoztatásával és a nekik nyújtott kedvezményekkel kapcsolatosak. „A kiskereskedők például kötelesek lesznek feltüntetni az akciós árakról szóló értesítőkön az elmúlt 30 nap legalacsonyabb árát. A fogyasztó így hatékonyabban fel tudja majd mérni, hogy valóban árkedvezményről van-e szó” – teszi hozzá Štarha. Ez a kötelezettség minden kiskereskedőre és a Szlovák Kereskedelmi Szövetség tagjaira vonatkozik, különösen az élelmiszer-kiskereskedőkre, akikre jelentős nyomás nehezedik majd, mivel a termékkínálatuk jóval nagyobb, mint a többi kiskereskedőé. Adminisztratív szempontból megterhelő lesz minden egyes tétel korábbi áráról információt szolgáltatni, bár a gyors minőségromlásnak kitett élelmiszerek, mint például a gyümölcsök, zöldségek és más friss áruk mentesülnek e kötelezettség alól. „Ez a kötelezettség további pénzügyi költségekkel jár majd, különösen a szoftver és a címkézési rendszer módosítása szempontjából. Nagyon örülnénk, ha a jogszabályban hosszabb időt biztosítanának az élelmiszer-kereskedőknek az átállásra” – tette hozzá a Szlovák Kereskedelmi Szövetség elnöke. Štarha szerint azonban az új jogszabály, annak ellenére, hogy ambiciózus célokat tűz ki, egyes részeiben nem fogalmaz elég világosan és határozottan, ami megnehezítheti a változások átültetését a gyakorlatba.

Tisztességtelen eljárás

Az új jogszabály kétféle módon erősíti a fogyasztók jogait a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben. Először is, új pontokkal bővíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok listáját. „Például a megtévesztő hirdetések hozzáadásával, valamint annak az egyértelmű felsorolásával, hogy milyen jogai vannak a fogyasztónak, ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szembesül. Ezek közé tartozik az ingyenes jogorvoslati igény, amely lehet árengedmény, javítás vagy csere, valamint a szerződéstől való elállás joga” – mutat rá Štarha. Szerinte a gyakorlatban azonban több problémás pont is előfordulhat. A csehországi tapasztalatok szerint, ahol 2023 elején fogadtak el hasonló jogszabályt, különösen az árengedmények szabályozása bizonyult problémásnak, mivel nem volt teljesen világos, hogy milyen árukra vonatkozik. Épp ezért kulcsfontosságú lesz, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok hogyan közelítik meg az új szabályozást, és különösen, hogy hozzájárulnak-e a bizonytalanságok tisztázásához, például új iránymutatások kiadásával.

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa