Az SaS bezárná a kisiskolákat, a KDH óva int Magyarország példájától

A Saska gyakran nevezi magát olyan pártnak, amely a leginkább ad a szakmaiságra és ennek – saját bevallásuk szerint – például a programban próbálnak hitelt adni. A párt teljes programját idén 209 normaoldal alkotja és június folyamán került nyilvánosságra. Tervezetüket 4 fő témakörre osztják: társadalmi, gazdasági, belügyi és védelmi, illetve szociális problémákat sorolnak, amikre megoldásokat is kínálnak. A választó a párt honlapját felkeresve, egy-egy témakört megnyitva egy rövid felsorolást olvashat, melyben 3-3 pontra bontva fogalmazzák meg a Saska kampányarcai, mik a legfőbb prioritásaik. Egy további PDF-dokumentumot megnyitva az olvasó szembe találhatja magát az egész programmal, amelyben külön fejezetekre és pontokra bontva foglalkoznak adott problémákkal. A struktúra nagyon egyszerű: van egy felvetett probléma és egy részletesen körülírt állapot, amelyre kidolgozott megoldást kínálnak, sok esetben gyakorlati példákkal ellátva. Ezenfelül gazdag lábjegyzetet is találunk, melyben többnyire különböző nemzetközi kutatásokra és felmérésekre hivatkoznak, de előfordul, hogy egy konkrét parlamenti ülésen elhangzott törvényjavaslatot olvashatunk. A terjedelemre és szakmai bonyolultságra hivatkozva a Saska podcast formában is feldolgozta a programját. A könnyen emészthető, azonban tömörítettet és hiányos programot a Spotify alkalmazásában hallgathatjuk meg.

Radikális reform    

Branislav Gröhling, a Saska alelnöke, aki a koronavírus-világjárvány  alatt volt oktatásügyi miniszter, felelős a párton belül az iskolaügyi  program összeállításáért. Az iskolahálózat racionalizálása címszó  alatt egy olyan javaslat szerepel, amely lényegében a kisiskolák  bezárását eredményezné. A probléma felvetésénél a Saska arra hívja fel  a figyelmet, több településen működnek alacsony létszámú iskolák,  amelyek nem tudják a megfelelő színvonalat biztosítani diákjaik  számára, továbbá, működtetésük sem gazdaságos. A párt azt a javaslatot  dolgozta ki, hogy a kis létszámmal rendelkező iskolák egyesüljenek  vagy olvadjanak be a nagyobbakba. A Saska azzal kívánja erre motiválni  az iskolafenntartókat, hogy anyagi kompenzációt ígér. A beolva-dó és a  befogadó iskola diákjai után járó normatív támogatás, azaz fejpénz  közti különbséget 5 évre előre egy összegben kifizetik a befogadó  szerepet játszó intézménynek. Ez a kompenzáció azért jelentős, mivel a  kisebb létszámú iskolákban a diákok után járó fejpénz magasabb, mint a  nagyobb létszámú iskolákban. Többek között ennek köszönhető, hogy a  kisiskolák fenntartói ritkán indítványoznak önként egyesülési  folyamatokat. A Saska hozzáteszi, az államkassza számára is jutányos  az egyesülés, mivel az összevont iskola létrejöttétől számolt 6. évben  már az újonnan létrejött intézmény csökkentené az állam költségeit.  Fontos megjegyezni, hogy a programpontban nem található semmiféle  kivétel a nemzetiségi kisiskolákra. A párt által bemutatott példában  250 és 125 fős létszámú iskolákról van szó. A szlovákiai magyar  iskolák jelentős része azonban ennél jóval kisebb létszámmal  rendelkezik, így, ha ezt a javaslatot átültetik, az a kis létszámú  magyar iskolák veszélyeztetését jelentené.

A Saska a felsőoktatásban  is módosításokat eszközölne. Szeretnének bevezetni egy olyan objektív  értékelési rendszert, amely az intézmények színvonalát lenne hivatott  ellenőrizni. Megvonnák a működési engedélyt azon magán és állami  felsőoktatási intézményektől, amelyek nem biztosítanak megfelelő  oktatási színvonalat. Továbbá szeretnék visszaszorítani a  diplomamunkákat érintő csalásokat.  

Kultúra

A Saska programjának kultúráért felelős részében megfogalmazza, a kultúra támogatására szolgáló alapok, amilyen például a Kisebbségi Kulturális Alap, is pályázhassanak bérköltségre. Jelenleg ugyanis ez nem lehetséges. Csökkentenék továbbá a pályázatok kidolgozási folyamatában fellelhető bürokráciát, az elbírálást pedig objektívabbá tennék. Szintén céljuk a műemlékvédelem, felújítanák az elhanyagolt kastélyokat és várakat, ezzel javítanák a turizmust és munkalehetőségeket teremtenének.

A szexuális kisebbségek helyzetét az élettársi viszony legális regisztrációjával javítaná a párt. Az azonos nemű párok számára továbbá lehetségessé tennék a gyermekek örökbefogadását.

A programban az előző évekhez hasonlóan több pontban is foglalkoznak a szegregált roma közösséget érintő kérdésekkel. Ilyen kezdeményezés a romatelepek alatti ingatlanok tulajdonjogi rendezése is. Kedvező intézkedés lenne a munkanélküliek továbbképzése, illetve a rendőrség soraiban a roma kisebbséget képviselő személyek számának növelése. Ravasz Ábel, korábbi romaügyi kormánybiztos, aki a szeptemberi választáson a Saska színeiben indul, lapunknak azt nyilatkozta, a jelenleg elérhető program kidolgozásában nem vett részt. Hozzátette azonban, a párttal bemutatnak majd egy a kisebbségeket érintő programrészt is. A 2020-as választásra írt programmal szemben a Saska jelenlegi programjában nem említi a kettős állampolgárság tiltásának feloldását. Hasonlóképp nem találtuk a kisebbséginyelv-használati jogokkal kapcsolatos javaslatot sem.

Óvnak a magyar példától

A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) programja nagyjából 299 normaoldalból és 10 fejezetből áll. A program legelején, a politikai deklarációban megemlítik a kisebbségeket. Szeretnék a szlovák nemzeti büszkeséget és a hovatartozás érzését pozitívan erősíteni, a kisebbségekkel való békés együttélés szellemében. A programpontok a következő képen festenek: először bővebben leírják a problémát, majd megfogalmazzák, mit szeretnének, mi a fő céljuk és milyen intézkedéseket iktatnának be. A különböző szakmai kérdésekben gyakran mutatják be példaként a szomszédos államokat, legfőképp Lengyelországra tekintenek példaképként. Magyarországot a program egészében hétszer említik. A külpolitikai részben részletesen taglalják a visegrádi 4-ek együttműködését. Szeretnék, ha a szövetséget alkotó országok európai uniós szinten is elismertek lennének. A programban továbbá szerepel: aggodalommal követik Magyarország politikai vezetésének eltávolodását a szabad világ értékrendjétől, és elítélik a magyar kormány azon kijelentéseit, amelyek nyilvánosan megkérdőjelezik Ukrajna területi egységét. A KDH továbbá elutasítja a magyar kormány beavatkozását Szlovákia belügyeibe. Ezzel szemben azonban támogatják a civilek, önkormányzatok és régiók határon átnyúló együttműködését. Kiemelik, minden olyan kezdeményezést támogatnak, amelyek megszüntetik a szlovák–magyar kapcsolatokat terhe-lő előítéleteket. Támogatják a kezdeményezést, hogy a szlovák és a magyar közös történelemről szóló oktatási anyagok mindkét ország iskoláiban, párhuzamosan jelenjenek meg.

A kisebbségről szűken

Ahhoz képest, milyen gyakran esik szó a KDH programjában Magyarországról, a Szlovákiában elő magyar vagy ruszin kisebbséget kifejezetten sehol sem említik meg.   A kisebbségekről a deklaráción kívül egy helyen esik említés, méghozzá a kultúra fejezetben. Ebben a pontban elsősorban a szlovák folklór gyakorlását támogatják. Kiemelik azonban, a kisebbségekre úgy tekintenek, mint Szlovákia kultúrájának gazdagító elemére, ezért fokozottan támogatják a kisebbségi és etnikai kulturális örökség megmaradását.

A roma kisebbséget a programban összesen 22-szer említik. Az oktatásban indítványoznák, hogy lehetőség szerint minden gyermek számára elérhető legyen az óvoda 3, esetleg 4 éves kortól. Ezt kiemelten fontosnak tarják a marginalizált roma közösségekben, mivel szeretnék tovább csökkentetni a roma gyerekek szegregációját. Több szlovák párt programjához hasonlóan, a KDH szakértői a szegregáció kérdésével szintén egy külön alfejezetben foglalkoznak. Szeretnék a szegregált réteg problémáit az érintettek bevonásával közösen megoldani. Szóba kerül a munkanélküli felnőttek foglalkoztatása és a közösségi intézmények létesítése, melyeknek segítségével javítanák az életszínvonalat. Javítanák a romatelepek higiéniai körülményeit is és felvilágosító körutakat tartanának a kiskorú roma anyák számára.

A szexuális kisebbségeket is csak szőrmentén említik, továbbra is tiltanák, hogy a homoszexuális párok örökbe fogadhassanak.

Választási reform

A KDH átalakítaná a választási rendszert. A jelenlegi egy körzet helyett 8 választási körzetet hoznának létre. Lehetővé tennék a megyék és régiók számára, hogy önmaguk döntsenek az európai uniós támogatások elosztásáról.Ami a KDH programjából kimaradt, az a kettős állampolgárság kérdése. Nem foglalkoztak továbbá sem a kisebbségi nyelvi jogokkal, sem a kisebbségi jogállások kérdésével.