Az orosz invázió lecsapódásai a szlovákiai magyar politikában

A Szövetség a háború első napján egységesen lépett fel, egy elnökségi határozatban ítélték el az Ukrajnát ért orosz agressziót. „Oroszország megtámadott egy szuverén államot, Ukrajnát” – írják, és mindezért Vlagyimir Putyin orosz elnököt teszik felelőssé. A határozatban kijelentik, készek segíteni Ukrajna lakosságát és külön említik a kárpátaljai magyaroknak nyújtandó támogatást. A párt a múlt héten hétfőn bejelentette, gyűjtést indítanak a háború sújtotta ország lakosságának megsegítésére. A felajánlott élelmiszerek, tisztálkodási szerek raktározását és Kelet-Szlovákiába, valamint Kárpátaljára szállítását is szervezik.

A párt országszerte közel két tucat olyan pontot jelölt ki, ahol az adományokat gyűjtik. Ezen túl minden magyarlakta járásban kapcsolattartó személyt jelölt ki, ők tájékoztatást tudnak nyújtani azoknak, akik valamilyen adományt, segítséget szeretnének felajánlani. A gyűjtőpontok címét, a kapcsolattartó személyek elérhetőségét, de a különböző segélyszervezetek számlaszámát a párt a honlapján hozta nyilvánosságra.

Magdeme Klára, a párt szóvivője lapunknak elmondta, hatalmas mennyiségű adomány gyűlt össze. Ezeknek csak egy részét sikerült eljuttatni azokhoz, akiknek azt az adakozók szánták. Hozzátette, a Szövetség azért vállalta fel a gyűjtés koordinálását, hogy a segélyek most is, és az előttünk álló időszakban is eljussanak a határ ukrajnai oldalára.

„A háború elől menekülő emberekről sem feledkeztünk meg. Az őket ellátó táborokba higiéniai eszközöket, pelenkát, pokrócokat, halózsákokat, illetve egyszer használatos tányérokat, poharakat és evőeszközöket próbálunk eljuttatni. Ott most erre van a legnagyobb szükség. A határmentén és a gyűjtőpontokon is számos önkéntes segédkezik. Nekik és és az adakozóknak is köszönjük” – nyilatkozta a szóvivő.

Kommunikációs zavar

Ukrajnának az orosz lerohanása azonban furcsa helyzetet eredményezett a Szövetség kommunikációjában. Forró Krisztián pártelnök ugyan többször is kijelentette, elutasítja a háborút, de eddig tartózkodott attól, hogy orosz agresszióról, vagy az Ukrajna melletti kiállásról beszéljen. Erről tanúskodnak a közösségi oldalán nyilvánosságra hozott bejegyzései is, ahol az orosz agresszióról nincs említés, inkább a háború elől menekülők segítéséről kommunikált. Lapunknak az orosz invázióra vonatkozó kérdésére azonban a pártelnök egyértelműen elítélte az Ukrajna elleni támadást. „Az egész világ számára világos, hogy ezt az agressziót Oroszország és Vlagyimir Putyin indította el” – tette hozzá Forró. Az Ukrajna melletti kiállással kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, a Szövetség az ország területi integritását támogatja.

Az egyébként korábban MKP-elnök Forró háborút elutasító nyilatkozatával egybevág az MKP-platform kommunikációja. A konfliktus elől menekülők segítéséről azonban az MKP Facebook-oldalán csak az a két bejegyzés szól, amit a párt központi kommunikációjából emeltek át. Ezzel szemben a háború kitörése óta a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor (Fidesz) és a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter (Fidesz) nyilatkozatait, a magyar állami média híreit tömegével népszerűsíti a platform. Közzétették a Smer politikusának, Juraj Blanárnak azt az állítását, amely lényegében arról szól, hogy a NATO provokálta ki a konfliktust. Ezt a bejegyzést azóta törtölték. Ugyanakkor az MKP-platform vezetője, Berényi József a sajtóban úgy nyilatkozott, elfogadhatatlannak tartja az orosz agressziót. Ezzel együtt a platform olyan hírt is közölt, mi szerint a szlovák kormány menekülteket költöztethet magánemberekhez. Ezt a tévinformációt azóta egyébként Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő cáfolta, és hozzátette, hogy a kérdéses jogszabály szövegét módosítani fogják, hogy ne adjon lehetőséget az ilyen félreértelmezésekre.

A Híd és az Összefogás

A Híd korábbi vezetője, Sólymos László, aki jelenleg a Szövetség Országos Tanácsának az elnöke, Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Putyin agresszióját elítéltük és kiálltunk Ukrajna mellett.” Sólymos a megtámadott országból érkező menekültek segítését, az Ukrajna melletti nyilvános kiállást, az országnak adott humanitárius és katonai segítséget, valamint az Oroszország elleni szankciókat helyeselte. „Számomra érthetetlen, hogy határon innen és túl még mindig vannak olyan politikusok, akik ezt a hozzáállást kétségbe vonják. Azt is elfogadhatatlannak tartom, ha az orosz diktátor tettét valaki relativizálja” – tette hozzá azzal, hogy Putyin háborús bűnös. A Híd-platform elnöke, Rigó Konrád ugyancsak egyértelműen Ukrajna mellett foglalt állást. A Pátria rádiónak adott nyilatkozatában pedig arról is beszélt, hogy a magyar kormánymédiába bekerült az orosz propaganda, amiért a magyar kabinetet tette felelőssé.

Az Összefogás-platform a közösségimédia-felületén nem közölt semmilyen, az ukrajnai helyzetről szóló bejegyzést. A Szövetség alelnöke, az Összefogást korábban vezető Mózes Szabolcs azonban több bejegyzést is szentelt a témának. A háborút, az orosz agressziót ő is elítélte, helyeselte, hogy az EU-tagállamok kiállással, hadisegéllyel, az agresszor elleni szankciókkal segítik Ukrajnát. Ugyanakkor nem támogatja, hogy felgyorsítsák az ország uniós csatlakozását.

Az orosz agresszió

A már említett Gyimesi György, a kormányzó OĽaNO magyar nemzetiségű képviselője is többször nyilatkozott az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Lapunknak is elmondta, ahogy a szíriai és az iraki háborút, az Ukrajnát ért agressziót is elítéli. „Természetesen elutasítom az Oroszország által indított háborút, ahogy minden háborút is elítélek” – mondta a képviselő azzal, hogy teljesen egyértelmű számára, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát. Arról is beszélt, örül neki, hogy a szlovák kormány és a hazai társadalom is kiáll Ukrajna mellett, hiszen példaértékűen segítik a háborús országból menekülő embereket. A képviselő azonban nem értett egyet azzal, hogy a kormány fegyverrel is segíti Kijevet. Arra a felvetésre, hogy az Ukrajnának juttatott fegyver nélkül lényegében az orosz győzelem borítékolható, Gyimesi megismételte, nem ért egyet azzal, hogy a Nyugat katonai eszközöket küldjön Ukrajnába. A képviselő arról is beszélt, bízik benne, hogy a konfliktus után Kijev elismeri majd az ottani nemzetiségi kisebbségek jogait. „A sárga-kék zászlót kitűzők, így a nyugat és az EU, álljanak ki a nemzetiségi kisebbségek mellett is úgy, ahogy most Ukrajna mellett kiállnak” – tette hozzá.

Mivel a szlovákiai magyar közszereplők nyilatkozatai az Ukrajnát ért orosz invázióval kapcsolatban egy széles skálán mozognak, hazai magyar értelmiségiek a napokban egy felhívást tettek közzé. Ebben felszólítják azokat a szlovákiai magyar politikusokat, akik ezt még nem tették meg, hogy egyértelműen ítéljék el a katonai agressziót, a háborút, nevezzék meg az agresszort, Oroszországot és a háború kitöréséért felelős személyt, Vlagyimir Putyint.