Az oltástól függ a gazdaság jövője

„A világjárvány nagyjából két évvel vetette vissza az időben a szlovák gazdaságot. A járvány előtti szintre leghamarabb a jövő év végére térhetünk vissza” – állítja Eduard Heger pénzügyminiszter. A szakemberek szerint továbbra is rengeteg a bizonytalanság, hiszen még nem tudhatjuk pontosan, mikorra várható a járvány második hullámának tetőzése. Az Adatok pátosz nélkül szakmai platform elemzői szerint erre január közepén számíthatunk, miközben az elkövetkező két hétben még a fertőzöttek és a járványban elhunytak számának a drasztikus növekedése várható.

Tavaszi javulás?

„Nagy a bizonytalanság, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján azonban abban bízunk, hogy tavasztól a gazdaságban is beindulhat a javulás” – nyilatkozta lapunknak Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte minden attól függ, milyen gyorsan sikerül beoltani a lakosságot a vírus ellen, és persze attól is, hogy milyen támogatást nyújt a gazdaság fellendítéséhez a kormány.

„A tavaly nyári átmeneti javulást követően a járvány második hulláma miatt őszre újra lejtőre került a gazdaság, Szlovákia gazdasági teljesítménye a számításaink szerint tavaly így nagyjából 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A legnagyobb érvágást a járvány első és második hullámában is a szolgáltatások, ezen belül is a turizmus és a vendéglátás szenvedték el, az ipar a második hullámot – legalábbis eddig – viszonylag jól vészelte át” – mondta el Muchová. A Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint ha a tömeges oltással sikerül leküzdeni a járványt, a tavalyi látványos visszaesést idén nagyjából hasonló mértékű növekedés követheti. „Idén nagyjából 6 százalékos növekedésben bízunk, amihez az év végétől újabb lökést adhatnak az uniós újjáépítési alapból származó támogatások” – tette hozzá Muchová.

Kiürül az államkassza

A szigorú járványügyi intézkedések okozta gazdasági visszaesés miatt az államkasszába is jóval kisebb összeg folyik be, miközben a gazdaság megmentésére fordított állami támogatások jelentős összeget vittek el. A pénzügyminisztérium legfrissebb, e héten kiadott jelentése szerint az állam kiadásai tavaly 7,758 milliárd euróval haladták meg a bevételek összegét. Csak az adókból majd egymilliárd euróval kevesebb folyt be az államkasszába, mint amivel a tavalyi évre elfogadott eredeti költségvetés kidolgozásánál számoltak.

„Ami már most biztos, hogy ebben, vagyis a 2024-ig tartó választási időszakban képtelenség lesz kiegyenlített állami költségvetést kidolgozni. A célunk, hogy az államháztartási hiányt legalább a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá szorítsuk vissza” – mondta el Heger.

Csak összehasonlításképpen: a tavalyi GDP-arányos hiány az előzetes számítások szerint megközelítette a 10 százalékot, a decemberben elfogadott állami költségvetés szerint pedig idén 7,4, jövőre 6,2, 2023-ban pedig 5,7 százalékos deficit várható. A mérvadó pénzügyi elemzőintézetek szerint az állami költségvetésben felvázolt forgatókönyv rendkívül lassú javulással számol, miközben ez jóval dinamikusabb is lehetne. Ezt a pénzügyminiszter sem vitatja, szerinte így a jövő évi költségvetésben már merészebb lefaragásokkal rukkol elő. „Szeretnénk hatékonyabbá tenni az adóbehajtást, felgyorsítani az uniós támogatások lehívását, és jobban odafigyelünk majd a kiadásokra is” – ígéri Heger.

(mi, TASR)