Az OĽaNO bírálja az igazságszolgáltatás kormányhoz köthető reformját

Szerinte irreális azt várni, hogy a nyugdíjkorhatár kitolásával a bírók esetében majd minden probléma megoldódik. „Ha az igazságügyi minisztériumnak nincsen más megoldása a mintegy 300 bíró nyugdíjba vonulásának megakadályozására, mint a nyugdíjkorhatár emelése, akkor maga is elismeri, hogy kudarcot vallott az igazságügy személyzeti politikája terén” – véli Vetrák, aki szerint a jelenlegi kormány személyzeti politikája katasztrofális.

„Az alkotmánybíró-választás kormány által indítványozott módosításai komoly veszélyt rejtenek magukban” – figyelmeztetett az ellenzéki politikus. Kifogásolja például, hogy az alkotmánybíró-jelölteket a parlament abszolút többséggel, és nem alkotmányos többséggel választaná meg. Előbbi esetben a jelölt megválasztásához legalább 76, utóbbinál 90 támogató szavazat szükséges. Vetrák szerint képtelenség az is, hogy a jelöltek megválaszthatóságának alsó korhatárát 40-ről 45 évre emelik.

„Sajnálatos, hogy Gál Gábor (Most-Híd) igazságügy-miniszter nem inspirálódott abból a kormányjavaslathoz csatolt több mint 40 szakmai észrevételből, melyet az OĽaNO mozgalom tolmácsolt neki a reformról szóló tárgyaláson” – mondta Vetrák.

A kormány szerdai (8. 22.) ülésén elfogadta az igazságügy-miniszter által készített alkotmánymódosítást. Ahhoz, hogy a javaslatot a parlament is jóváhagyja, az ellenzék szavazataira is szükség lesz, amely azonban eddig nem adta jelét, hogy támogatná azt. A reform célja az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztási eljárásának javítása. Ha nem sikerül megegyezni az alkotmánybíró-választás szabályainak módosításáról, a 13 közül 9 alkotmánybírót a régi szabályozás szerint fognak megválasztani. Az alkotmánybírók mandátuma 2019 februárjában jár le.