Képarchívum
Az NKÚ is megvizsgálja a születési számok eltörlésének tervét
A születési számok eltörlése teljesen értelmetlen, és az emberek helyett mindössze két informatikai cég járna jól vele – jelentette ki Veronika Remišová (Za ľudí). A belügy-
minisztérium tagadta a képviselőnő állításait.
A belügyminisztérium tervei szerint az elkövetkezendő 10 évben a születési számot felválthatja az úgynevezett BIFO-kód, vagyis a véletlenszerűen kigenerált személyi azonosító. A tárca állítja, hogy az új rendszer bevezetésének két oka is van. Az egyik, hogy a következő harminc évben elfogyhatnak a még nem használt születési számok, ami akár azt is eredményezhetné, hogy két személy ugyanolyan születési számot kapna. A másik indok, hogy a születési számok jelenlegi struktúrája nem biztonságos, mert kiolvashatók belőle az érintettek személyes adatai, mint például a születési dátum, vagy a nem. Denisa Saková (Smer) belügyminiszter szerint a véletlenszerű kódok használatával megoldódnának ezek a problémák. A születési számok mellett úgynevezett szekcionált kódokat is bevezetnének, melyek tovább növelnék a személyes adatok biztonságát. Ezeket a kódokat a Szociális Biztosító, az egészségbiztosítók, a szociális hivatalok és az ügyészség osztaná ki.
Felesleges bonyolítás?
Veronika Remišová, a Za ľudí legújabb tagja tegnapi sajtótájékoztatóján élesen bírálta Sakovát, mivel szerinte az új rendszer csak feleslegesen bonyolítaná az emberek életét. „Elsősorban az idősebbekről van szó. Nekik 10 év múlva minden egyes olyan dokumentumot le kellene cserélniük, melyben szerepel a születési számuk. Ráadásul az új, véletlenszerű kódot sokkal nehezebb lenne megjegyezni, mint a születési számot, melynek logikusan felépített struktúrája van” – mondta Remišová. Hozzátette, hogy a születési szám eltörlése az egészségügyben is jelentős bonyodalmakat okozna.
„A születési számot az egészségügy szinte minden területén használják, ezzel azonosítják a betegeket. Manapság, amikor az emberek alig jutnak egészségügyi ellátáshoz, felelőtlenség ilyen változtatásokba milliókat ölni”
– jelentette ki Andrej Kiska alakuló pártjának tagja.
Remišová azt is kifogásolta, hogy a belügy semmiféle kiadásokkal kapcsolatos elemzést nem hozott nyilvánosságra. A nem hivatalos szakértői becslések szerinte több száz milliós költségekről beszélnek.
Egy cég törvénye
A belügyminisztérium már régóta tervezi a változtatásokat. Ezt bizonyítja a tény, hogy Saková már 2014-ben aláírta a szerződést az új informatikai rendszerek kidolgozásáért felelős céggel.
A változtatásokhoz szükséges törvénymódosítás azonban csak most készült el. Remišová állítja, hogy a magát a módosítást is az informatikai cégek dolgozták ki, nem pedig a belügyi tárca. „Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy IT-cég dolgozza ki Szlovákia törvényeit. A tervezetről egyébként nem tárgyaltak egyetlen hivatallal sem, és ez látszik is, hiszen a tárcaközi egyeztetés során több mint 120 oldalnyi módosítást javasoltak” – mondta az OĽaNO volt képviselője. Hozzátette, hogy a javaslat miatt panaszt nyújtanak be az Állami Számvevőszéken (NKÚ).
A cseheknek nem sikerült
A születési szám eltörlésével már Csehországban is próbálkoztak 2012-ben, azonban a hatalmas költségek miatt végül nem valósult meg a tervezet. Remišová szerint a jelenlegi rendszer probléma nélkül működhetne, hiszen már a lengyelek is szembenéztek hasonló problémákkal. „Lengyelországban úgy oldották meg a dolgot, hogy a születési szám kigeneráláshoz szükséges képletbe beiktattak egy újabb változót, amelynek segítségével meg lehet határozni, hogy valaki a századforduló előtt született-e” – közölte a képviselő.
Saková tárcája elutasította Remišová állításait, mondván: az új rendszer bevezetése nem felesleges, és ezt alátámasztja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlása is. „Az OECD szerint elengedhetetlen az emberek személyes adatainak védelme” – olvasható a tárca közleményében. A minisztérium továbbá tagadja, hogy az új rendszer kidolgozása több száz millió euróba kerülne. Pontos összeget azonban egyelőre nem határoztak meg.
„Fogalmunk sincs, honnan származik az a 250 millió eurós becslés, amely a médiában is megjelent. Ezt a számot egyértelműen félrevezetőnek tartjuk”
– közölte lapunknak a belügyi tárca szóvivője, Petar Lazarov. (nar, SME)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.