Az iskolákban nincs forradalmi hangulat

A minimális osztálylétszámot előíró törvényt ugyan módosították, s ezzel egy év időt nyertek az iskolák, pedagógusok, diákok, de már most szeptembertől veszélybe kerülhetnek azok az intézmények, amelyekben az ötödikesek létszáma 15-nél kevesebb, A. Szabó László szerint ez a probléma szeptemberben 30 intézményt érinthet, a törvénymódosítás ugyanis csak az első osztály esetével foglalkozott.

Gazdasági kérdés?

A törvény a minisztérium által kiadott értelmezés szerint ugyan azt mondja ki, hogy bizonyos létszám alatt nem lehet nyitni osztályt, de a fenntartó nyithat, ám a többletköltséget neki kellene vállalnia. „Ez alibizmus, hiszen az alapiskolák esetében az önkormányzatokra hárítja a felelősséget” – mutatott rá A. Szabó László.

„A helyzetnek van egy gazdasági vonatkozása is. Az a cél, hogy végre tartós megoldásokat találjunk, hogy senki ne maradjon iskola nélkül. Nem hiszem, hogy pluszforrásokból, mecénások, alapítványok segítségével, esetleg szülői támogatással hosszú távon lehet finanszírozni” – jegyezte meg Prékop Mária. A. Szabó szerint viszont nem szabad, hogy az iskola gazdasági kérdéssé váljon, hiszen ez nem egy vállalat, hanem közösségi szempontból is fontos intézmény. „Ha egy községben nincs iskola, ott széthullik a közösség” – mondta A. Szabó.

A jövőben vélhetően elkerülhetetlen, hogy néhány iskola megszűnjön, de az a cél, hogy hatékony megoldás szülessen. „A térkép mellől könnyű kijelenteni, hogy a szilicei gyerekek majd járnak iskolába Szádalmásra, de a két település között nincs út, vagyis van, de olykor elönti a víz. Egy helyi tudja, hogy ez nem működhet. A megoldást mindig a helyieknek, az önkormányzatoknak, az iskoláknak, a szülőknek közösen kell megtalálniuk” – véli Prékop Mária.

A. Szabó szerint bár jelenleg nincs nagy politikai akarat a szlovák politikum részéről a minimális osztálylétszám eltörlésére, a választások után ez megváltozhat. „Ezért fontos, hogy minél erősebb legyen a magyar képviselet a parlamentben” – mondta az MKP politikusa.

Óriási szakmai tévedés

A szlovákiai magyar oktatásügy másik komoly problémája a kerettanterv megváltozása, amely szeptembertől immár csak öt anyanyelvi (írás-oktatás elsajátítására irányuló) órát ír elő. A szlovák intézményekben kilenc ilyen óra van, a magyar iskolák pedig az összes szabadon választható – három – órájuk ide sorolásával is csak legfeljebb nyolcra tudják feltornászni az anyanyelvi órák számát. Az anyanyelvi órák növelését szorgalmazó petíción több mint 26 000 aláírás gyűlt össze, de Juraj Draxler oktatási miniszter érdemi válasz nélkül viszszadobta. „Ez egy hatalmas szakmai tévedés. Az ábécé betűinek csak a felét fogjuk megtanítani?! – tette fel a kérdést Prékop Mária. – Ha a politikában nem is, azért a szakmában bízom. Ezt a problémát a szlovák kollégáknak is meg kell érteni.” Prékop szerint a tiltakozás egyéb formáit sem kell elvetni, „ha egyszerre felmondana több ezer tanár, az megbénítaná az iskolarendszert”. A. Szabó szerint azonban az iskolákban nincs forradalmi hangulat, addig, amíg a pedagógusok nem érzik, hogy az ő bőrükre megy a játék. Ezt mutathatja az is, hogy Rozsnyón a magyar pedagógusok megtapsolták Draxlert, pedig a minisztérium döntései ellehetetlenítik őket.

Mindkét politikus aggályosnak érzi, hogy az igazgatóválasztás joga az iskolatanácsoktól átkerül a fenntartóhoz. „Így nem szakmai, hanem politikai döntések születnének” – szögezte le Prékop.