Az igazi áttörés a jövő zenéje

Iveta Námerová: A csatlakozáshoz szintén kell készítenünk mezőgazdasági és vidékfejlesztési programotA szerző felvétele A vidékfejlesztés a földművelésügyi tárca hatáskörébe tartozik. Ön szerint a mezőgazdaság és a hasonlóan nagy volumenű gazdasági ágazat mellett jut erre elegendő figyelem?

Az Európai Unióban az eddigi közvetlen dotációk helyett egyre inkább előtérbe kerül a vidékfejlesztés támogatása. Hasonlóra törekszünk mi is, ennek értelmében egyre több olyan területre jutna támogatás, amellyel jelenleg a minisztérium még nem foglalkozik.

Mit tesz most a minisztérium a vidékfejlesztésért?

A dotációs rendelet 28-ik paragrafusa a mezőgazdasági vállalatok gyártási profiljának a várható piaci lehetőségek jobb kihasználására irányuló tudatos bővítésével foglalkozik. Ez alatt például a kiegészítő tevékenységként végzett agroturizmust értjük. A főosztályunk vesz részt a regionális fejlesztéssel kapcsolatos anyagok kidolgozásában, az építésügyi és régiófejlesztési minisztériummal ezen a téren egyre szorosabb az együttműködésünk. Az elmúlt években hozzánk tartozott még a Vidékfejlesztési Alap, ami tulajdonképpen két PHARE-projektumot jelentett: vidéki fejlesztési programok készültek, a résztvevők prioritásokat jelöltek ki és célterületeket fogalmaztak meg. Tavaly nagyon fontos projektunk volt az úgynevezett SPP-B uniós program, amely kifejezetten a vidéki adminisztrációs kapacitásbővítésre irányult.

Említette az agroturizmust. Régi probléma Szlovákiában, hogy a minisztérium a vidéki turizmus helyett az agroturizmus fogalmat igyekszik előtérbe helyezni. Ez azzal jár, hogy vidékfejlesztés címén csak a mezőgazdasági vállalkozók kaphatnak támogatást.

Ehhez még hozzá kell tenni, hogy ők is csak a saját üzemük területén és különböző korlátozások mellett vehetik a támogatást igénybe. Én ezzel nem értettem egyet, de ilyen döntés született. Ez ugyanis valóban nagyon leszűkíti azok körét, akik igénybe vehetik a dotációt.

Sokan a témával kapcsolatban a SAPARD-programra számítanak. De ez éveket késik, így sokan már egyre kevésbé hisznek benne.

A SAPARD-programnak több funkciója is van. Nekünk bizonyítanunk kellett, hogy képesek vagyunk programkészítésre, ha az uniós csatlakozással kapcsolatban ezt újra el kell végeznünk, már sokkal gördülékenyebben megy majd a munka. Tapasztalnunk kellett azt is, hogy az Európai Bizottság alkalmazottjai sem egyformán viszonyulnak a munkához. Emellett pedig ki kellett alakítani azt a gárdát, amely a programot nálunk futtatja, vagyis a SAPARD-ügynökséget. Ennek a munkája alapvetően más lesz, mint amit a dotációk adminisztrációjával kapcsolatban eddig ismertünk. Szeretném hangsúlyozni: ez az ügynökség nagyon odafigyel, hogy az adott célcsoport egyenlő esélyekkel induljon a megpályázható támogatásért. Ehhez pedig egy teljesen új szervezeti rendszert kellett felépíteni. Mivel ez valóban az alapoktól történt, komoly munka volt, amíg olyan rendszer épült ki, amely minden uniós rendelkezésnek eleget tesz. A program ugyanis csak akkor indulhat el, ha ezt a rendszert a brüsszeli illetékesek akkreditálják.

A nyilvánosság azonban erről keveset tud, a legtöbben például a pályázatírási szabályokat hiányolják.

Az ezzel kapcsolatos módszertani segédkönyv már elkészült, de ez is részét képezte a brüsszeli akkreditációs folyamatnak, amely még nem zárult le teljesen. Ha nem lesznek komolyabb észrevételek Brüszszel részéről, a segédkönyvet az elkövetkező hetekben nyilvánosságra hozzuk. Ha minden az elképzeléseink szerint alakul, akkor a tavaszi hónapok során sor kerülhet a SAPARD-program kiírása. Jó tudni, hogy a legfontosabb kritériumokat a már régóta ismert vidékfejlesztési terv is tartalmazza, tehát a SAPARD-projektumokat már most is készíteni lehet.

A részleteket megismerve elég sokan csalódnak, mivel rájönnek, hogy ők nem számíthatnak támogatásra ebből az előcsatlakozási alapból. Azt szoktuk mondani, hogy a SAPARD-dal azért is érdemes behatóbban foglalkozni, mert ezzel tulajdonképpen az uniós csatlakozás után hozzáférhető nagy uniós alapok működését is tanuljuk. Ön szerint érdemes ezzel érvelni?

Ez a kérdés minap a regionális kirendeltségeink számára tartott szemináriumon is felmerült. A SAPARD-program csak egy része annak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programnak, amelyet az uniós csatlakozással kapcsolatban kell elkészítenünk. Abban pedig már egy sor olyan terület is szerepel majd, amelyek most még nem lehettek a támogatásra javasolt témák között. Aki már most gyakorlati tapasztalatokat szerez ezzel kapcsolatban, az később sokkal könyebben pályázhat, hiszen az alapok működési mechanizmusa hasonló. Hozzá kell például szoknunk ahhoz, hogy az alapokból történő finanszírozás utólag valósul meg. Ezt a feltételt csak az életképes cégek tudják teljesíteni, de az EU kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy nem támogat rosszul gazdálkodó cégeket. A cél ugyanis a versenyképesség biztosítása.

Ausztriában egy tanulmányút során hallhattunk arról a rendszerről, amely a csatlakozás után minden farmer számára biztosította az uniós alapok rendszerének megértését. A mezőgazdaság nálunk sincs túlságosan felkészülve erre. Terveznek hasonló tanácsadó-hálózatot?

A SAPARD-programban megvan a lehetőség képzések finanszírozására. Ennek akkreditálása sajnos mintegy fél évet késni fog, de mindenképpen lehetőség lesz majd a SAPARD-programmal kapcsolatos teendők megtanítására.

Arrafelé egy irodahálózat szolgál a farmerek eligazítására ebben a bonyolult rendszerben...

Nálunk egyelőre ilyen lehetőség nincs, ezzel a jövőben nyilvánvalóan foglalkoznunk kell. A minisztériumnak már létezik egy tanácsadó hálózata, ezenkívül ebbe a tevékenysége a regionális kirendeltségeink is bevonhatók. Ez a két hálózat felkészíthető egy ilyen jellegű tanácsadási tevékenységre. Látni kell viszont azt is, hogy az igazán nagy beruházási jellegű projektumok nagy mennyiségű dokumentáció előkészítését igénylik, de ezek a cégek rendelkeznek megfelelő szakemberekkel.