Az Eurostat kiállította Szlovákia szegénységi bizonyítványát

Az Eurostat szakemberei az Európai Unió országainak az életszínvonalát hasonlították össze, amihez egy viszonylag bonyolult módszert választottak: a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem mediánértékét. Szlovákia esetében ez az érték 9826 lett. Az Európai Unió országai közül ennél csak Bulgáriában alacsonyabb, egészen pontosan 9671. A lényeg, hogy minél magasabb ez a mutató, annál jobb az életszínvonal és fordítva.

Alacsony juttatások

Az Eurostat adatai tehát azt mutatják, hogy a szlovákiai háztartások többsége csak a bolgár családokhoz képest engedhet meg magának többet a jövedelméből. A többi huszonöt uniós ország lakosai jobban járnak. A szomszédos országok közül Ausztria áll a legjobban. Ott a fent jelzett mutató eléri a 25 119-et. Egyszerűen fogalmazva, egy osztrák háztartás egy tagjának az éves jövedelme majdnem 156 százalékkal magasabb, mint egy szlovák háztartásban élőé. Ausztria azonban uniós összehasonlításban is nagyon jól áll. Valójában harmadik a listán. A pénzügyi jövedelmet tekintve csak a luxemburgi (33 214) és a holland (25 437) háztartásokban élők engedhetnek meg maguknak többet.

Szlovákia azonban a visegrádi ország között is sereghajtónak számít. A magyar medián 10 217, a lengyel 14 906, a cseh pedig 15 354. Egy szlovák háztartás tagjához képest egy magyar háztartás tagjának az éves jövedelme az árak hatásának figyelembevétele után közel 4 százalékkal, a lengyelé 52 százalékkal, a csehé pedig 56 százalékkal magasabb. Ez a különbség több tényezőre vezethető vissza. A szlovákiai árak régóta a legmagasabbak közé tartoznak a régiónkban, és a munkanélküliség is a legmagasabb, 2023 szeptemberében 5,8 százalékos volt, míg Magyarországon ez 3,9, Lengyelországban és Csehországban pedig 2,8 százalék.

Szlovákiában a szociális ellátás is meglehetősen gyenge, az ötödik legrosszabb az Európai Unióban, ha figyelembe vesszük a vásárlóerő-paritást. Az állam ezzel arra szeretné ösztönözni az embereket, hogy minél hamarabb munkába álljanak, ahelyett, hogy szociális segélyből élnének. Ennek azonban nem sok a látszata, hiszen a régiós összehasonlításban magas munkanélküliség ellenére több mint 128 ezer munkahely betöltetlen, ami a szlovák gazdaság egyik nagy problémája. Hiába nő ugyanis a szabad állások száma, a munkanélküliség nagyobb csökkenéséhez ez már nem járul hozzá. Sőt, a lakosság egy része inkább az illegális munkavállalást választja. Ez utóbbiak között sokan vannak a végrehajtás alatt állók, akiknek nem éri meg hivatalosan munkába állni, mert ebben az esetben a bérük jelentős részére rátenné kezét a végrehajtó.

Felemás nyugdíjak

Az Eurostat egyéb érdekes adatokkal is szolgál. Megadja például a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem mediánértékét külön a nyugdíjasokra számítva is. Uniós összehasonlításban Szlovákia e tekintetben is átlag alatt teljesít. Konkrétan az Európai Unió egészére vonatkozó átlag 3879, Szlovákiában pedig 2302. Az árak figyelembevétele után csak nyolc tagállam nyugdíjasai vannak ennél is rosszabb helyzetben. Érdekes módon ezek között az országok között található Csehország is, amelynél ez a mutató 1717 körül mozog. Ez utóbbi pontos okait a közzétett eredmények nem magyarázzák meg, a helyzet így az, hogy az Eurostat valószínűleg „tévedett”. A cseh átlagnyugdíj ugyanis tavaly 18 061 cseh korona volt, ami 740 eurónak felel meg. A szlovák átlagnyugdíj 2022-ben ugyanakkor jóval alacsonyabb volt, mindössze 519 euró. Az Eurostat persze nemcsak a nyugdíj összegét hasonlítja össze, hanem a nyugdíjasok összes bevételét. Azonban ez sem oldja meg a problémát, hiszen a cseh bérek is magasabbak, mint a szlovákok, miközben mindkét országban nagyjából hasonló arányú nyugdíjas vállal munkát. A cseh nyugdíjasoknak ugyan magasabbak az energiaköltségeik, ennek ellenére nem valószínű, hogy az éves jövedelmükből lényegesen kevesebbet tudnának megengedni maguknak, mint a szlovákiai nyugdíjasok.

Az Eurostat felmérésének ez a részlete így igazolja a szlovákiai elemzők egy régóta hangoztatott véleményét, amely szerint az Eurostat nem feltétlenül ad pontos képet egy ország életszínvonaláról. Ha azonban így is van, a közzétett adatok nem teljesen légből kapottak, így egy kellemetlen tendenciára mutatnak rá: a szlovák életszínvonal túl lassan emelkedik, és ezért olyan országok előzik meg Szlovákiát, amelyek a múltban szegényebbek voltak. Ha ez a negatív tendencia hosszú távon folytatódik, akkor egy napon valóban Szlovákia lehet a legalacsonyabb életszínvonallal rendelkező ország az Európai Unióban.

A legkisebb különbségek

Az Eurostat a jövedelmi egyenlőtlenségeket is méri. Ehhez az úgynevezett Gini-indexet használja, amellyel a jövedelem és a vagyon eloszlását mérik, és amelyet Corrado Gini olasz statisztikus vezetett be. A nulla érték ezen a skálán a tökéletes egyenlőséget fejezi ki. Ebben az esetben minden személynek pontosan ugyanannyi jövedelme van. Ezzel szemben a százas érték a tökéletes egyenlőtlenséget fejezi ki, ez az a helyzet, amikor egy adott országban egy személy rendelkezik az összes jövedelemmel. A Gini-index Szlovákiában 21,2, ami a legalacsonyabb érték az egész Európai Unióban. Ezzel szemben a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenség Bulgáriában van, ahol a Gini-index 38,4.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa