Az európai parlament politikai rendszere

A pártcsaládok a politikai összehangolást célozzák, míg a képviselőcsoportok feladata inkább az EP-n belüli törvényalkotási folyamatról szól. A képviselői csoportok nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás szerint szerveződnek. Ezzel együtt is igaz, hogy az EP-ben formálisan nincsen kormányoldal és ellenzék. A vita a parlament véleményének kialakításáért folyik, és fontos, hogy erős, széles támogatottságú üzeneteket küldjenek a másik két nagy intézménynek, az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak. Az Európai Parlamentben ma 7 képviselőcsoport működik. 

Az EP-ben jelenleg, és várhatóan az idei választás után is, a politikai jobbközépen elhelyezkedő Európai Néppárt Képviselőcsoportja (EPP) lesz a legnagyobb. Ez a frakció adta az Európai Bizottság mostani elnökét, Ursula von der Leyent és egyelőre ide tartozik például a Magyar Szövetség, de a KDH és a Szlovákia mozgalom is. A magyarországi kormánypárt, a Fidesz 2021-ben lépett ki innen. A második legnagyobb frakció a baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), ahol a Smer és a Hlas EP-képviselői is ültek, de miután a két párt tavaly ősszel koalícióra lépett az SNS-szel, tagságukat felfüggesztették. Jelenleg a csoportban egy szlovák képviselő, Róbert Hajšel ül. A méretét tekintve a harmadik képviselőcsoport a liberális, európapárti Renew Europe (Újítsuk meg Európát), ahol a Progresszív Szlovákia képviselői ülnek. Ezt a frakciót gyakran Emmanuel Macron francia elnökhöz kötik. Az említett három csoportosulás most egyfajta koalíciót alkot az EP-ben, amelynek a testületben jelentős többsége van, a legfontosabb ügyekben konszenzusos álláspontra törekszenek. 

A következő a sorban az Európai Konzervatívok és Reformisták csoportja (ECR). Egy jobboldali tömörülésről van szó, ahol konzervatív, de szélsőséges, populista vagy euroszkeptikus szereplők is ülnek. Szlovákiából az SaS EP-képviselője tartozik ide. Utánuk következik az Egységes Európai Baloldal/ Északi Zöld Baloldal, amely az európai szocialista, kommunista pártokat tömörítő szövetség. Őket követi a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, amely a zöldpolitikát és a regionalizmust tartja szem előtt. Méretét tekintve a legkisebb csoport az Identitás és Demokrácia (ID), amelybe a közelmúltig a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországért is tartozott. 

Vannak olyan képviselők is, akik egyetlen frakciónak sem tagjai, őket független képviselőknek nevezik, de az ő érdekérvényesítő erejük jelentősen elmarad az egyes képviselőcsoportokban ülő társaikétól. Független EP-képviselő a szélsőjobboldali Milan Uhrík, aki eredetileg a fasiszta ĽSNS listáján jutott az uniós parlamentbe. Elvben nem kizárt, hogy az EP-választás után új frakció vagy frakciók jönnek létre, de az érvényes szabályok szerint ehhez legalább 25 olyan képviselőre van szükség, akiknek a származási országai együtt az uniós tagállamok negyedét teszik ki.