Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot a CEU-ügy miatt

A bíróság egyrészt megállapította, hogy a magyar kormány azzal, hogy a CEU budapesti működését ahhoz kötötte, hogy Magyarország és az amerikai New York állam között jöjjön létre egy megállapodás, nem teljesítette a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit.

Ezenfelül a magyar kormány követelménye sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket.

Másrészt a bíróság megállapította, hogy Magyarország, mivel a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarországon való gyakorlását azon feltételhez köti, hogy ezen intézmények a székhelyük szerinti államban felsőoktatási képzést nyújtsanak, nem teljesítette a GATS alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit, továbbá a letelepedés szabadságából, a szolgáltatások szabad mozgásából, valamint a charta fent említett rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.

Ha a bíróság, mint ebben az esetben is, megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésének, a bíróság már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.