Ennyivel emelkedtek az árak az euró 11 évvel ezelőtti bevezetése óta

Az infláció nem volt egyenletes, az első két évben, amelyre rányomta bélyegét a világgazdasági válság, lassabban, 0,7-0,9 százalékkal emelkedtek az árak. Ezután jött a legnagyobb drágulás, 2011-ben 4,1 százalékos, 2012-ben pedig 3,7 százalékos.

2014 és 2016 között lelassult az infláció, sőt előfordult, hogy év közben csökkentek a fogyasztói árak, 0,1, sőt 0,5 százalékos csökkenést is lehetett tapasztalni. Az utóbbi három évben, 2017-től 2019-ig 1,4, 2,5, végül 2,7 százalékos inflációt mértek.

Az elemzés szerint az euró bevezetése óta az oktatási költségek nőttek leginkább, a bútorok és a lakásberendezési eszközök ára pedig a legkisebb mértékben. Az oktatással kapcsolatos költségek 46,8 százalékkal emelkedtek, ezután következnek a szeszes italok és a cigaretta (41%), az egészségügy (37,5%), a vendéglői szolgáltatások és a szállásköltségek (32,6%). Viszont a bútorok ára átlagosan 2%-kal alacsonyabb, mint 11 éve. Körülbelül 3%-kal drágább a közlekedés és a telefonálás. A lakosság számára a lakásköltségek jelentik a legnagyobb kiadást, ezek 15,3%-kal emelkedtek. „A napi szinten vásárolt élelmiszerek és alkoholmentes italok átlagosan 20,8%-kaldrágábbak, mint amennyit koronában fizettünk értük” - tette hozzá Sadovská.