Az EU elnökség nemcsak pénz kérdése

Hasonló célkitűzésekkel készül az uniós elnökségre a szlovák diplomácia is, Miroslav Lajčák külügyminiszter szerint az országra váró feladat nemcsak kiadásokkal jár, főként azt kell majd szem előtt tartani, milyen lehetőség lesz ez Szlovákia népszerűsítésétére. Szerinte bebizonyíthatjuk, hogy képesek vagyunk felelősségteljesen vezetni az Európai Uniót. Szlovákia 2016 második felében veszi át az unió soros elnöki posztját. 
 „Ez lesz számunkra az első ilyen tapasztalat, nem létezik olyan ország, amely korábban azt mondta volna, nem képes bebiztosítani az elnökséget. Nem akarom elhinni, hogy létezik akár csak egy olyan állampolgár, aki azt mondaná a kormánynak, hogy mondjunk le erről a lehetőségről, mert olyan szegények, tehetetlen vagy lusták vagyunk, hogy képtelenek vagyunk ellátni az elnöki posztot” – mondta Lajčák. A hárommillió lakosú Litvánia számára is nagy kihívás a jelenlegi elnökség, hiszen ez az első balti állam – egyben az első volt szovjet tagköztársaság -, amely elláthatja az EU féléves rotációban betöltött országelnökségét. Litván célkitűzésekA litván elnökség legnagyobb szabású – és legjelentősebbnek ígérkező – eseménye a november végén Vilniusban megrendezendő keleti partnerségi csúcstalálkozó lesz. Az EU keleti partnerségi programjában érintett hat ország Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna, valamint a három dél-kaukázusi köztársaság, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország. A novemberi csúcstalálkozó legnagyobb kérdése, hogy ott alá tudják-e majd írni az EU-ukrán társulási egyezményt, amely szabadkereskedelmi megállapodást is magában foglal, és amelynek a feltételeit már végigtárgyalták, de az unió addig nem hajlandó aláírni, amíg Kijev nem hajt végre bizonyos reformokat, főként az igazságszolgáltatás politikai befolyástól mentessé tétele, illetve a választások átláthatóságát és tisztességes lebonyolítását garantáló szabályozás terén.
 A litván elnökség kiemelt gazdasági feladatai közé tartozik a munkanélküliség – különösképpen a fiatalok körében tapasztalható nagyarányú munkanélküliség – visszaszorítása, továbbá az előrelépés a bankunió létrehozása felé, a pénzügyi fegyelem erősítése, az egységes energiapiac megteremtésének elősegítése, valamint a digitális piac fejlesztése.
A litvánok haladást szeretnének felmutatni az EU-bővítés folyamatában török, illetve nyugat-balkáni relációban, valamint a Japánnal, illetve az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozása érdekében. Ezen utóbbi feladat azonban a legfrissebb fejlemények tükrében nem lesz könnyű, hiszen az EU-amerikai kapcsolatot hirtelen beárnyékolta a hét végén kirobban kémkedési botrány – a Der Spiegel német hírmagazin azon értesülése, miszerint az amerikaiak célirányosan lehallgatják az uniós tisztségviselőket. Takarékos Szlovák elnökségAzt, hogy milyen pontos célkitűzéseket határoz meg az elnökség idejére Szlovákia, egyelőre nem tudni. Annyi biztos, hogy a kormány erre a feladatra jóval kevesebb pénzt akar elkölteni mint Csehország vagy Lengyelország. Két szomszédunk például, az ország lehető legjobb népszerűsítése érdekében számos rendezvényt szervezett különböző régióban. Szlovákia viszont – takarékosság miatt – Pozsonyba fogja összpontosítani a rendezvények többségét.  
 „Ugyanakkor egyezség született, hogy csak állami tulajdonban levő épületeket fogunk kihasználni a rendezvényekre, csökkentve ezáltal a kiadásokat” – mondta Lajčák. Csehország és Lengyelország több mint százmillió eurót költött az elnökségre. A szlovák külügyminiszter becslései szerint Szlovákia körülbelül 50-80 millió eurós kiadásokkal számol. (dem, MTI)