Közélet

Az EP-választás kampányában a migráció és a szélsőséges mozgalmak vitték a prímet

Az e heti európai parlamenti választás meghatározza, milyen irányba mozdul el a következő években az Európai Unió.
Demecs Péter

2019. május 22. 09:00

- TASR-felvétel

Idén van negyven éve annak, hogy az Európai Közösség, majd később az Európai Unió állampolgárai közvetlen választáson választhatják meg képviseletüket; Szlovákia pontosan 15 éve csatlakozott az unióhoz, s negyedszer járulhatunk az urnákhoz az EP-választáson. Mik voltak a kampány fő témái? 

Mitől tartunk? 

Magyarország a legjobb példa arra, mennyire befolyásolhatja a közvéleményt egy masszív, központi kampány. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) felméréséből kiderül, hogy az unió tagállamai közül épp Magyarország lakosai tartják a migrációt a legnagyobb Európát fenyegető veszélyként. Az ECFR szerint ez nem meglepő, tekintettel az Orbán-kormány menekültellenes propagandájára, amelyet az állami kézben levő médián keresztül terjeszt országszerte. 
Európában viszont nemcsak a menekültektől, hanem az iszlám terrorizmustól is tartanak a lakosok. Az iszlám radikalizmustól leginkább Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban és Szlovákiában tartanak. Ez mint téma a szlovákiai kampánysorán nem igazán jelent meg, Franciaországban viszont például Marine Le Pen kampányának egyik fontos eleme épp az iszlám radikalizmus veszélye volt. 

Az ECFR arra is rámutatott, hogy azok, akik fontos témának tartják a migráció elleni harcot, olyan jobboldali pártokat választanak, mint az Alternatíva Németországért (AfD), Le Pen Rassemblement National mozgalma vagy az Osztrák Szabadságpárt (ÖFP). Ellenkezőleg azok, akik az iszlám radikalizmustól tartanak a leginkább, olyan hagyományos jobbközép mozgalmakat választanak, mint a német CDU/CSU, a francia republikánusok vagy az osztrák Sebastian Kurz Néppártja. 

Be- kontra kivándorlás 

Érdekesség egyébként, hogy az ECFR szerint a dél- és kelet-európai országok lakosai számára gyakran a migrációnál is nagyobb problémát jelent a kivándorlás. Leginkább Romániában érezhető ez, ahol az ország lakossága az elmúlt évtizedben tíz százalékkal csökkent, a fiatalok többsége ugyanis NyugatEurópában talált munkát. 

Integráció és migráció 

Számos tagállamban – Szlovákiát beleértve – megsokszorozódott azoknak az állampolgároknak a száma, akik megkérdőjelezik az unió működését, s ez a hangulat kétségkívül a választás eredményén is megmutatkozik majd. 

Egyre több olyan párt és mozgalom indul a választáson, amely a kampány során az unió reformjáról vagy az unióból való kilépésről beszélt, továbbra is fenyegető veszélyként emlegetve a menekültkérdést. Mark Leonard, az ECFR igazgatója szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter az idei EP-választást gyakorlatilag a menekültkérdésben rendezett európai népszavazásnak tartja. „Azt hirdetik, hogy a 2015-ös menekültválság káoszba sodorta a közös európai politikát, hogy a hagyományos politikai pártok és mozgalmak teljes csődöt mondtak, a szakadék szélére terelve ezáltal az uniót” – írta Leonard az ECFR felmérésének elemzésében. 

Közösségi hálók 

Az előző európai parlamenti választástól eltelt öt év alatt jelentős fejlődésen estek át a közösségi portálok. Egyre többen csatlakoztak a szociális hálókhoz, az interneten terjesztett információk a lakosság jelentős részét befolyásolják. Értelemszerűen a kampány jelentős része épp a világhálón zajlott. 
Mindezt természetesen megpróbálják kihasználni az álhírek terjesztői. Nem titok, hogy az álhírek jelentős része épp Oroszországból érkezik, s nemcsak az uniós intézmények, hanem például a Facebook közösségi portál is hatalmas energiát fektetett abba, hogy a választás alatt, de a kampány előtt is kiszűrje a világhálón az álhíreket, s megpróbálja megakadályozni a választás befolyásolását. 

A brexit mint téma 

Kétség nem fér hozzá, hogy a (nem)kivitelezett brexit, tehát NagyBritannia Európai Unióból való kilépése, pontosabban a kilépésen való vacillálása is hatással lesz a választás eredményére, hiszen London kilépési tehetetlensége számos államot elkedvetleníthet a hasonló lépésektől. A brexit a kampány során így nemcsak Londonban, hanem gyakorlatilag az egész unióban fontos téma volt. 

A parlament szerepe 

Bármennyire is próbálták az utóbbi években növelni az Európai Parlament befolyását, az Európai Unió három legfontosabb intézménye közül (Európai Tanács, Európai Bizottság, Európai Parlament) a harmadik helyen áll. Az EU igazi jövője így nem (csak) az Európai Parlament kezében van. A kulcsfontosságú döntés tehát az, hogy milyen irányba kormányozzuk az uniót, az Európai Tanács kezében van. A tagállamok és az EU vezetői ott határozzák meg az átfogó uniós prioritásokat. Minden nehézség ellenére pedig úgy tűnik, hogy a tanács jó irányban kormányozza az uniót, s nem engedi, hogy a szélsőségesek átvegyék az irányítást, bár előfordulhat, hogy megnehezítik a döntéshozási folyamatot, ha sikerül nagyobb frakcióra lépniük az EP-ben. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

7,5 millió eurós nyereséggel zárult a szlovákiai jégkorong-vb

Pazar koncerthelyszínt talált az Omega

Frissítve

Ismét csak egyetlen alkotmánybíró-jelöltet sikerült megválasztani

Ki állítja meg a házigazda Brazíliát?

Elnapolták a politikusok válaszadási jogáról szóló vitát

Gelléék és Vlčekék is a döntőben

Legfrissebb galériák
Olvasta már?