Az embernek néha „elsül” a keze...

Megajándékozott bennünket a Magyar népmesék sorozattal – kicsi és nagy egyaránt áhítattal figyelte a fotelba ragadva a mese és a rajz közvetítette legendákat. Tudatában van, hogy nem mindenki számára tetsző filmeket alkot, s hogy az igazi rajzfilm a gyors tempó és a gépesítés miatt nagyjából kihalt. Cikkünk Rafael Balázs újságírónak Jankovics Marcellel március 29-én az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtárban folytatott beszélgetése nyomán készült.

Gusztáv nem én vagyok!

„Figurája 1964-ben született meg, Nepp József ötlete nyomán. Neppnek akkoriban volt egy-két sorozata, ami emberi gyengeségeket figurázott ki, például a Szenvedély című a dohányzást. A sorozat témája keltette bennem életre Gusztávot, akit soha nem tudtam megszeretni. Nekem más az ideológiai rendszerem, nem tudnék azonosulni Gusztáv kispolgári figurájával. A kisember szerepkörét volt kénytelen viselni szegény kopasz ember, aki sosem tud kitörni korlátai közül, s minden bajáért maga felelős. Próbáltam átfogalmazni, előrébb juttatni őt a szellemi ranglétrán, de amikor főnöki beosztást adtam neki, nem fogadták el a forgatókönyvet. ĺgy hát maradt kispolgár, s én szép csendben nevelkedtem rajta. Jó indulási alapot adott fiatal koromban, de tudtam, hogy valami mást keresek, más minőségre vágytam.”

Majdnem Oscar-díjas

„Az áttörés 1974-ben következett be a Sisyphus című filmmel. Egyedül rajzoltam meg, csupán egy rajzoló segített olykor. 1800 tusrajzot készítettünk el hat hét leforgása alatt. Igaz, hogy a legegyszerűbb technikával dolgoztunk, de a kivitelezése koránt sem volt olyan könnyű. Bizony bele kellett feküdni a rajzlapba, hogy határidőre készen legyünk. A két perces filmet máig is legjobb alkotásomnak tartom. Mondta is édesanyám, hogy fiam, sose fogsz ilyen jót csinálni még egyszer. Azóta viszem mondatának súlyát a vállamon, valóban, máig nem tudtam felülmúlni. Nyolc évvel később jelölték Oscar-díjra, de nem kapott díjat a film.”

János Vitéz még nem ment ki a divatból

„Igaz, évente csak egyszer vetítik a tévében, moziban pedig már egyáltalán nem látható. Szerencsére az iskolai tananyagban szerepel, így a fiatalok az olcsó képregények mellett még kénytelenek értesülni Petőfi nagyszerű alakjainak hőstetteiről. A János Vitéz volt az első egész estés magyar nagyjátékfilm, 1973. május 1-jére kellett készen lennie a politika trónusain akkoriban ülők utasítására. Nagy hajsza volt. A Pannónia Filmstúdió mellett laktam, csak hálni jártam haza. Az eredeti elképzelés szerint Szörényiék írták volna hozzá a zenét, akik abban az időben a Sárga rózsa és hasonló zengzetes dalok miatt éppen le voltak tiltva. Talán ez a film egyetlen gyengéje, a képi hatások mélyebben hatottak volna a ‘fekete bárányok’ hangszerelésével.”

Nem egyszerű Szörényivel

„1991-től 2001-ig mégis együtt dolgoztunk Szörényi Leventével az Ének a csodaszarvasról című rajzfilmen. Az alapötlet és forgatókönyv már évekkel előbb készen volt, ám ekkor a Horn-korszakban jártunk és nem kaptunk rá támogatást. A megoldást a kormányváltás és Orbán Viktor hozta. Lett pénz és elkezdődhetett Levente és köztem a huzavona. Botfülű vagyok, de általában nagyon biztosan megérzem, melyik jelenethez milyen zene lenne a legjobb. Ebben nem értettünk egyet a zeneszerzővel. A csodaszarvas feldolgozásakor én mélyebben kutattam a történet valódi lényegét, mélyre ástam. Szörényi viszont csak az Arany János által megírt történetből építkezett, így nem értette, mit miért akarok. A film első része a jégkorszakban játszódik, ahova én lapp zenét szerettem volna. Sokkal jobban érzékeltette volna a mondanivalót. De nem, Szörényi ragaszkodott a finnugor vonulathoz. Végül maradt az ő verziója. Diplomatikus ember vagyok, néha a harmonikus munkaviszonyért képes vagyok áldozni. Muszáj. Mert nemcsak a film 75 perce fontos, hanem annak a három évnek a hatása is, amíg együtt dolgoztunk.”

Az ember és a pénz tragédiája

„16 éve csinálom, 13 rész van készen a 15-ből. Nekem ez nem kudarc, kívül helyeztem magam a pénz mindenre ráakaszkodó hatalmasságán. Illetve csak szeretném, mert folyamatos támadásnak vagyok kitéve, a sajtó állandó piszkálódásai mellett a pályázatokon részt vevő versenytársak fel-feljelentenek hűtlen kezelésért. Az ember tragédiája forgatókönyvét 1983-ban írtam meg és úgy kalkuláltam, hogy 1998-ra, a Madác- évfordulóra elkészülök vele. A baj ott kezdődött, hogy évekig egyetlen fillért sem kaptam rá. A Fidesz-szelek fújtak a film vitorlájába egy kis pénzmagot, de csak az első két színre elegendőt. Folyamatosan pályázom, az utolsó két rész még készülőben van, az eddigieket már részenként vetítette a Duna TV.”

DVD-re nem lehet sírni

„A hagyományos animációs filmek a gyors megtérülés céljából alkalmazott számítógépes technika miatt gyakorlatilag megszűntek létezni. Ki emlékszik ma már olyan feliratra, hogy egy film, mondjuk a Pinokkió ebben és ebben a moziban 8 hétre prolongálva? Ilyen már nincs, jó esetben kapunk helyette Oroszlánkirályt úgy fél évig, rossz esetben Győzikét odahaza. A számítógépes rajzolással megszűnt a grafika lelke, az alkotó képtelen beleszőni billentyűk és egerek segítségével a misztériumot, a megfoghatatlant. Gyorsan elkészül, gyorsan elfogyasztjuk, gyorsan kidobjuk. A DVD elterjedése e mellett még az utolsó, leginkább moziban átélhető élményt is elveszi az embertől. Meghatódni, sírni nem lehet DVD-re, ahhoz kell a filmszínház légköre, a velünk együtt ülők láthatatlan érzelmi hatásai. A korszerű DVD magára hagyja az embert, kiiktatja belőle felszínre kívánkozó érzéseit.” (Lőrincz Zsuzsa)

„A vetélytársak fel-feljelentenek”

Hűtlen kezelés alapos gyanújával folytat nyomozást a Pannónia Filmstúdió (Pannóniafilm Kft.) ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az állami tulajdonú – Jankovics Marcell vezette – rajzfilmvállalatra és az ügyvezető által is tulajdonolt magáncégre, a Ma-Ra Kft.-re kiterjesztett nyomozás a tanúkihallgatásoknál tart. A BRFK a Pannóniának megítélt, majd a Ma-Rába átirányított közpénzek átvételének törvényességét is vizsgálja. A közalapítvány 2003 májusában eredetileg a Pannóniának juttatott tíz produkcióra ötvenkétmillió forintot, a pénzt mégis – zárt, meghívásos pályázat elbírálása után – átirányították a Ma-Rának. (Népszava)